Egyre jobban értjük, hogy miért születik ilyen kevés gyerek, de az utóbbi pár év így is talány.
Az elmúlt években Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is kiemelt politikai üggyé vált az alacsony és stabilan csökkenő születésszám. Az régen ismert jelenség, hogy a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan szinte mindenhol csökken a gyermekvállalási hajlandóság, és ma már a közepes jövedelmű országokban is egyre ritkább a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es termékenységi arányszám (amely az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma), írja a G7.hu.
A csökkenés mértékét és ütemét illetően ugyanakkor jelentős eltérés mutatkozik egyes országcsoportok között.
Azokban a fejlett országokban, ahol a termékenység már az 1970-es években elkezdett esni, az 1990-es évektől stabilizálódott az érték.
Ezzel szemben számos olyan országban, ahol az 1990-es évekig magasabb maradt a termékenység, az 1990-es évek után meredek esés mutatkozott, és mára ezen országcsoport tagjaiban regisztrálják a globálisan legalacsonyabb, 1,3-as érték alatti termékenységi arányszámot, írja a G7.hu.
A két országcsoport eltérő pályájának okait firtatja a 2023-as közgazdasági Nobel-emlékdíjas Claudia Goldin egy új kutatása, amely a gazdasági növekedés és a társadalmi értékrend közti eltérésekkel magyarázza a jelenséget. A Harvard professzora szerint az eltérés nyitja, hogy az utóbbi csoport országaiban az 1980-as–1990-es években az anyagi jólét sokkal gyorsabb ütemben nőtt, mint ahogy a társadalmi értékek és nézetek változtak, ami jelentős generációs szakadékhoz vezetett, és erősen csökkentette a gyermekvállalási hajlandóságot.
Ezt illetően pedig hasonló konklúzióra jut, mint azon korábbi kutatások, amelyek szerint a célzott pénzügyi támogatások, valamint a „hagyományos értékek” és a konzervatív „női szerepek” erőltetése helyett a nők munkavállalásának megkönnyítése, a család és a karrier összeegyeztethetőségének támogatása vezethet magasabb születésszámhoz.
Goldin szerint a generációs konfliktus a nemek közti viszonyokra is mély hatással volt, és ez a kiemelkedően alacsony születésszám oka. Ezt illetően kiindulópontja, hogy korábbi kutatások alapján a női munkavállalás és a jövedelmi szint, valamint a termékenységi ráta között U-alakú vagy fordított J-alakú viszony van, vagyis az alacsony jövedelmű és alacsony női foglalkoztatású államokban magas a szülési hajlandóság, ami a gazdasági fejlődéssel és a nők munkába állásával csökken, azonban a magasabb jövedelmű csoport tagjai közül a nők munkavállalását támogató országokban stabilizálódik, illetve növekedésnek indul a ráta.
További részletek a G7.hu-n.