Kihívás és kaland a sürgősségin dolgozni

Nem mindig hálás feladat, de egy fiatal orvos számára nagy szakmai fejlődési lehetőséget, „kalandot" jelenthet a sürgősségi betegellátás, ahol aztán nem fenyeget a "paraszolvencia réme" - minderről Zacher Gábor és Szabó István beszélt a baon.hu-nak.

Mint az előbbi elmondta, ez a terület korábban hazánkban teljesen ismeretlen volt ez egészségügyben, és még ma is keresi a helyét, sok problémával küzd. Ezek közül az egyik, hogy a páciensek 30-40 százaléka több hetes, hónapos panaszokkal érkezik az SBO-kra. Zacher szerint „betegedukációra" lenne szükség, hogy tudatosítani tudják: a sürgősségi nem helyettesíti a háziorvos, szűrővizsgálati, szakrendelői rendszert. És azt is, hogy itt nem feltétlen a beérkezési sorrend számít.

Dr. Szabó István, a kecskeméti megyei kórház sürgősségi betegellátó osztályának megbízott vezetője a lap kérdésére elmondta: mivel korábban mindig az volt a panasz az SBO-ra, hogy lassú, és nagy a várakozási idő, bevezették, hogy minden egyes belépő betegnél mérik a részidőket: mikor triázsolták (osztályozták), vizsgálták, vettek vért, mikor volt a röngenen, CT-n, mikor vették fel a kórházba, vagy engedték haza.

– Merjük kimondani: messze nem igaz, amit sokszor hallani, hogy 6-8-10 órát kell várni csak arra, hogy a beteghez végre egy orvos hozzászóljon. Az, hogy valaki tokkal-vonóval 6 órát eltölt a SBO-n, úgy gondolom, belefér, mert a mi osztályunkon nem kézrátételes gyógyításról van szó. Amíg egyébként egy vizsgálatra 3-4 hónapos várólisták vannak, mi 6 óra alatt végzünk vérvétellel, röntgennel, CT-vel, konzílummal együtt, és döntést hozunk, hogy a beteg hazamehet-e vagy a kórházban kell maradnia - mondta el Szabó István, hozzátéve: betegeik több mint 80 százaléka 6 óra alatt átmegy a rendszeren, ez az eredmény pedig még az Egyesült Királyságban is megállja a helyét.