• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kikényszeríthetik a betegellátást is

Lapszemle Forrás: Népszava

A gumiszabályokkal nemcsak egy esetleges orvossztrájk, de akár az önkéntes túlmunka visszautasítása is lehetetlenné válhat.

Magánszemélyeket, szerződéssel bíró orvosokat és szakdolgozókat kötelezhet a munkára az Orbán-kormány, miután a vízközmű törvényhez a zárószavazás előtt benyújtott módosítóval, valamint a jogszabály végrehajtó rendeletével gyakorlatilag minden munkavállalói joguktól megfosztotta őket. Az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet fogalma ugyanis lehetővé teszi, hogy bárhová az országban, bármikor és bármennyi időra az orvosokat és ápolókat munkára rendeljék. A gumiszabályokkal nemcsak egy esetleges orvossztrájk, de akár az önkéntes túlmunka visszautasítása is lehetetlenné válhat - foglalta össze a Népszava.

A bérrendezési tárgyalások Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, valamint az orvosi érdekvédelmi szervezetek között holnap kezdődnek el. Múlt csütörtökön ugyanis - mint azt a Magyar Rezidens Szövetség elnök megfogalmazta - "érdemi bérrendezési folyamat megkezdését" helyeztek kilátásba, ezért Papp Magor be is jelentette, hogy három hónapra felfüggesztik felmondóleveles akciójukat. Mint köztudott, a rezidensek a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) és a Magyar Orvosok Szövetségével (MOSZ) együtt több mint 2500 felmondólevelet gyűjtöttek össze azért, hogy az Orbán-kormánytól béremelést kényszerítsenek ki.

A felmondások azonban az új ígéretet után mégsem aktiválódtak, bár a bérígéret részleteit máig homály fedi. Eközben a MOSZ több ezer tagja már arról tett nyilatkozott, hogy januártól nem hajlandó önként túlmunkát vállalni, Mivel ez az akció még tart, februárra bizony összeomolhat az ügyeleti rendszer. Az államtitkári ígéret és néhány politikai fenyegetés ugyanakkor elfedte, hogy az orvosi, sőt, egészségügyi szakdolgozói tiltakozások bármely munkabeszüntetéssel járó formáját megakadályozta a Fidesz-KDNP. Egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal – a múlt pénteken - a vízközműről szóló törvénybe illesztettek egy "katasztrófa-egészségügyi ellátásról" szóló passzust is, amivel úgy módosították az egészségügyi ellátással foglalkozó törvényt, hogy az kiegészüljön az úgynevezett "egészségügyi válsághelyzet" fogalmával is.

Egy ilyen egészségügyi válsághelyzethez nem szükséges tehát különleges, vagy rendkívüli jogrendet életbe léptetni, vagyis nemcsak természeti, vagy épp közegészségügyi katasztrófa esetén, hanem szinte bármikor bevezethető. A kissé nehezen értelmezhető gumiszabályok lefordítva azt jelentik: egészségügyi válsághelyzet minden, amit a döntéshozó annak nyilvánít, például az is, amikor egy adott kórházban, vagy megyében tömegesen mondanak fel orvosok, vagy éppen csak nem hajlandók "önként" túlmunkát vállalni. A döntést pedig nem akárkik hozzák meg, hanem ha az egy megye területét érinti, akkor a megyei vagy fővárosi tisztifőorvos javaslatára a helyi egészségügyi védelmi bizottság, ha pedig több megye vagy az ország teljes területét érinti, akkor az országos tisztifőorvos javaslatára a kormány.

Márpedig a megyei bizottság elnöke a megyei vagy fővárosi kormányhivatal vezetője (a kormány kinyújtott karja, általában Fidesz-KDNP-s parlamenti képviselő), tagja pedig a megyei, fővárosi tisztifőorvos (az elnök beosztottja), a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) térségi egészségszervezési központjának vezetője (a szaktárca beosztottja), és az országos tisztifőorvos által kijelölt személy (egy kormányzati háttérintézmény beosztottja).

Külön érdekesség, hogy a megyei egészségügyi védelmi bizottság állandó meghívottjai "tanácskozási joggal" a helyi gyógyintézetek igazgatói, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kijelölt személy, és az Országos Mentőszolgálat képviselője. Ám dolgozói érdekeket képviselő személy nem ülhet ezekben a testületekben, ahogy - nyilvánvalóan - a kormányban sem.

Az egészségügyi válsághelyzetben a törvényben meghatározott betegjogok - már ha ilyenek vannak még ma - szabadon korlátozhatóak, de a végrehajtási rendeletével együtt kihirdetett jogszabály szerint ilyenkor az egészségügyben dolgozók, sőt, még az ilyen irányú tanulmányokat folytatók is 24 órán belül kirendelhetőek bárhová az országban, határozatlan időre, munkára kötelezve. Valószínűleg ezzel szeretnék megakadályozni egy - a közelmúltbeli szlovákiaihoz hasonló - orvossztrájkot.