• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kiküldetésben a lakosság egészségéért

Lapszemle Forrás: magyarhirlap.hu

Elengedhetetlen, hogyha a népvándorlás miatt felbukkan valamiféle ritka betegség, legyen kiket riasztani.

Hátborzongató, ugyanakkor szakmailag roppant inspiráló volt testközelből látni az itthon zömében orvosi kuriózumnak számító betegségek, így például a vérzéses láz, a lepra, a tébécé és az álomkór elleni küzdelmet" – erről is beszélt a Magyar Hírlapnak Fejes Zsolt orvos ezredes. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központja védelem-egészségügyi stratégiai tervező osztályát vezető főorvos szólt azokról a nigériai úton szerzett tapasztalatokról, amelyeket például a migrációs helyzet kapcsán hazánkban is fel lehet használni – olvasható a magyarhirlap.hu portálján.

- A Magyar Honvédség Egészségügyi Központja, a Semmelweis Egyetem és a nigériai Ahmadu Bello University oktatókórház, az intézmények közös kurzusa februárban indult. Az ügyet kiemelten támogatta Ternák Gábor orvosprofesszor, hazánk nigériai nagykövete is, aki egyben a képzés ötletgazdája is volt. Hogyan került be a csapatba?
- A továbbképzésre olyan szakemberek, elsősorban katonaorvosok jelentkezését várták, akik korábban már jártak a Magyar Honvédség valamely missziójában, vagy a későbbiekben várhatóan ilyen missziós feladatokat látnak majd el, és az ott tanultakat kamatoztatni tudják, akár az afrikai, akár egy közel-keleti kül-, vagy ha a sors úgy hozza, hazai szolgálatban is. Fontos szempont volt, hogy a migrációs nyomás egészségügyi kockázatait, adott esetben veszélyeit jelentő trópusi fertőző betegségeket eredeti környezetben tanulmányozhassuk. Azaz, ahol mi jártunk, betegségekkel a gyakorlatban találkozhattunk, a betegeket a valóságban vizsgálhattuk. A tanfolyamra amúgy korántsem volt egyszerű bekerülni. Egy szakmai zsűri bírálta el a pályázatainkat, így választották ki végül a részt vevő tizennégy egészségügyi szakembert.

Mennyire vették kint komolyan ezt a továbbképzést?
– Nagyon, s rendkívül felkészült és lelkesen oktató kollégákkal találkoztunk. A tanfolyam írásbeli és gyakorlati vizsgával zárult, amelyről a hallgatók az akkreditációt biztosító Semmelweis Egyetemtől, továbbá az elméleti és gyakorlati képzést adó Ahmadu Bello Universitytől egyaránt oklevelet kaptak.

Sikerült a kitűzött célt elérni?
– Igen, hiszen több szakterület hazai képviselője ismerkedhetett meg szokatlan környezetben, orvosi szempontból igen különlegesnek számító betegségek diagnosztikai, terápiás és ellátásszervezési stratégiáival. Emberileg hátborzongató, ugyanakkor szakmailag roppant inspiráló volt testközelből látni az itthon zömében orvosi kuriózumnak számító betegségeket.
A teljes interjú a portálon olvasható!