Kinek kellene többletköltséget vállalnia az egészségügyért?

Úgy tűnik, a törvényi engedékenység ellenére a vállalatok továbbra is költenek munkavállalóik egészségére, a szakértők szerint ezt a hajlandóságot az állami egészségügy hasznára is lehetne fordítani hosszú távon, írja a MedicalOnline.

Míg a sokakat meglepő, a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok eltörlését célzó törvénymódosítás tavaly év végén, a vonatkozó miniszteri rendelet idén szeptemberben jelent meg, azonban – mint arról Fésű Gizella, a Doktor 24 operatív igazgatója a Nagy Magánpraxis Nap minapi rendezvényén beszámolt – nem tapasztalnak változást szeptember eleje óta sem. Számos nagyvállalat már most jelezte, továbbra is biztosítaná munkavállalóinak az üzemorvosi vizsgálatokat.

A munkaadóknak be kell látniuk, hogy nekik is érdekük, hogy munkavállalóik megőrizzék az egészségüket, így sokkal jobban megéri preventív orvosi vizsgálatokra, mint betegállományra költeni – fogalmazott Kirschner András, a Swiss Clinics ügyvezetője. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a nagy és közepes vállalatok az össze magyar foglalkoztatott kevesebb mint felét alkalmazza, a kisvállalkozások esetében viszont nem jellemző, hogy menedzserszűrést vásárolnának, hiszen egy-egy komolyabb szűrővizsgálati csomag 100 ezer forintnál kezdődik.

Kevés adóbevétel-kieséssel sok megtakarítás lenne elérhető el az egészségügyben az állam számára, de a magánellátóktól érkező jelzéseknek nincs visszhangja a döntéshozónál. A magánszolgáltatók érdekeiket képviselő Primus Egyesületnek sem sikerült áttörést elérnie abban, hogy a vállalatok adókedvezményt érvényesíthessenek az egészségügyi szolgáltatások megvásárlásáért cserébe – folytatta Kirschner András, hozzátéve, hogy nehéz a szektoron belüli összefogás, mert „nagyon kis pénzért torokátvágás van” és „kis profitú szerződésekért is nadrágletolás megy.” Így nehéz közös fórumot találni.

A kórházak felét be kell zárni, a politikának be kell vállalni ezt a balhét – szögezte le Kóka János, a Doktor 24 alapítója, hozzátéve, hogy számos fekvőbeteg-ellátó ma szociális intézményként működik. Emellett ellenőrzési funkciót is kellene biztosítani a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK).

Szabályozottabb és átláthatóbb betegutakat és orvosi munkavégzést szeretne látni Rékassy Balázs, aki szerint jó alapelv a Semmelweis Egyetem által egy hete bejelentett intézkedés, amely szerint orvosaik – a Semmelweis Kft. mellett – csak egyetlen másodállást vállalhatnak a magánszolgáltatóknál.

További részletek a MedicalOnline-on.