• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kis csípésből nagy baj

Lapszemle Forrás: Petőfi Népe

Még a kertben is bárkire ráakaszkodhat az atkák alosztályába tartozó pókszabású ízeltlábú.

Világszerte közel 720 kullancsfajta létezik, ebből körülbelül 20 él hazánkban, és 2-3-fajta lehet veszélyes az emberre. Ezek hordozzák és juttathatják vérünkbe azt a vírust és kétfajta baktériumot, melyek agyhártya- és agy-velőgyulladást, illetve Lyme-kórt okozhatnak.

Előbbiből, az encephalitisből 1998 és 2009 között évente 43-84, utóbbiból 992-1811 esetet dokumentáltak hazánkban az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint.

– Bács-Kiskun megye szerencsére az agyvelőgyulladás vírusát terjesztő kullancsokkal kevésbé fertőzött terület, ez inkább a Dunántúlra és az északi megyékre jellemző. Nálunk inkább a Borrelia- baktériumok által okozott Lyme-kór a jellemző, de ez sem mondható súlyos fokúnak - tájékoztatott dr. Oroján Iván, a megyei kórház bőrgyógyászati osztályának vezetője. A főorvos hozzátette: ugyan a vérszívó alapvetően erdei állat, de mára annyira elterjedt, hogy még a kertben is bárkire ráakaszkodhat az atkák alosztályába tartozó pókszabású ízeltlábú. A kecskeméti megyei kórházba általában már csak a tüneteket mutató, szövődményes betegek jutnak el, számukat Oroján Iván éves szinten száz körülire becsüli.