A háziorvosi szolgálatok több mint felének lényegesen kisebb lett a bevétele, mint előző hónapban.
Nem szerencsés az az ösztönzési mód, hogy az alapellátók csak egymás rovására javíthatnak a teljesítményükön – mondta a Népszavának Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A kormányzat januártól új indikátorrendszerrel ösztönzi a jobb minőségű ellátásra a felnőtt és gyermek háziorvosokat, valamint az alapellátó fogorvosi praxisokat.
A rendszer lényege, hogy a körzetek finanszírozásának mintegy harmadát – praxisonként 250-300 ezer forintot – elvonták, és azt egy közös „kalapba” tették. Ezt osztják újra azok között, akik teljesítik a minőségi elvárásokat, például azt, sikerül-e elérnie az orvosnak, hogy a páciensei vegyenek részt a szűrővizsgálatokon. A szolgáltatók egy zárt kaszából versenyeznek egymással java részt olyan mutatók mentén, amelyek teljesítése nem is rajtuk, sokkal inkább a betegek egészségtudatosságán múlik. Azaz hiába kéri a beteget, hogy menjen labor-, vagy egyéb szűrővizsgálatra, ha a páciense ennek nem tesz eleget akár nemtörődömségből vagy csak azért mert nem kap időpontot, akkor azt az orvos finanszírozásából vonják le.
Az új rendszer eredményét mutatja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő múlt hét végén nyilvánosságra hozott adatsora, miszerint a háziorvosi szolgálatok valamivel több mint a felének lényegesen kisebb lett a bevétele mint az előző hónapban. A rosszabbul teljesítők csaknem kétharmadának 100 ezer forintnál is nagyobb lett volna a vesztesége, de mivel ez előre is sejthető volt az ellehetetlenülésük elkerülésére a kormányzat egy milliárd forintot biztosított három hónapra, hogy mérsékelni lehessen a havidíj kiesésüket.
...
Nem ördögtől való, ha az egészségügyi kormányzat a praxisok bevételének 10-15 százalékát arra szánja, hogy az ellátás minőségét díjazza – mondta lapunknak Sinkó Eszter közgazdász, ugyanakkor azt is hozzátette: kérdéses, hogy érdemes-e ezt a mérést úgy kalibrálni, hogy az orvosok fele vesztesnek érezze magát. Az elmúlt két hónap tapasztalatai szerint a rendszer finomításra szorul. Hiába tesz valaki erőfeszítést és a korábbi teljesítményét mondjuk 35 százalékról 42-re javítja, mert ezért ebben a rendszerben nem fog kapni semmit. Sőt veszít a finanszírozásából. A zárt kassza miatt pedig csak egymás rovására tudnak javítani az orvosok saját teljesítményükön. Ahhoz, hogy ez jól és valódi ösztönzőként működjön a kormányzatnak plusz forrást kellene beletennie a rendszerbe. A szakember szerint
15-20 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a korábbi teljesítményüket javítókat és jobban teljesítőket is jutalmazhassák anélkül, hogy a tőlük kicsit lemaradók se essenek el jelentős bevételektől.