Kisiklott drogstratégia - utópisztikus volt a cél

A szakemberek három éve utópisztikusnak minősítették a célkitűzést, amihez nem kellett túl nagy előrelátás, hiszen a világon még egyetlen országot sem sikerült drogmentessé tenni. A ma hozzáférhető adatok azonban azt mutatják, hogy egyenesen katasztrófa vár az országra, ha a döntéshozók nem változtatnak villámgyorsan a stratégián – írja az mno.hu portálja.

Csak egyetérteni lehet a Ténytár című blogon a múlt héten megjelent elemzéssel, amely szerint a drogkérdéshez való kormányzati hozzáállásra az elmúlt években a hozzá nem értés, az álszentség és az elavult módszerek erőltetése volt a jellemző. A drogmegelőzési költségvetési forrásokat drasztikusan megvágták. Míg 2004-ben még 1,8 milliárd forintot fordíthattak erre a célra a szakemberek, 2010-ben ez az összeg már nem érte el az egymilliárdot, és 2011-ben már csak 300 milliót, 2014-ben pedig 400 milliónál valamivel kisebb összeget költhettek megelőzésre. Ennek felhasználása is tragikus a végeredményt tekintve. Az iskolai drogprevenciós programból teljes egészében kivonult az állam, helyette – a blogbejegyzés szerint – a szcientológiai egyházhoz köthető szervezetek bukkantak fel.

A rendőrségen ugyanakkor megszüntették az önálló kábítószer-bűnözés elleni egységeket: ma más, nem önálló egységek folytatják a sziszifuszi küzdelmet. Budapesten például a BRFK különleges ügyek főosztálya alá tartozik ez a tevékenység egy sor más feladat mellett.

Azt, hogy pontosan hány droggal kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak az ország rendőrségein, nem lehet tudni. Sem az ORFK, sem a BRFK tavalyi évet értékelő állománygyűlésén nem volt szó konkrét számokról, és a nyomozáseredményességi mutatót sem árulták el. Ez mutatná meg a köznép számára, hogy a droggal kapcsolatos regisztrált bűncselekményből hányat derítettek fel sikeresen a rendőrök.

2007 és 2013 között mintegy 50 százalékkal nőtt a drogfogyasztás Magyarországon. A Ténytár blog kitér a drogfogyasztás szociológiai jellemzőire is. E szerint egy fővárosi elitgimnáziumba járó, jómódú diák más drogot fog fogyasztani és más okból, mint egy vidéki, szegénységben élő fiatal. Kokaint például a jómódúak, a felső tízezer tagjai fogyasztanak, hiszen ők tudják megfizetni az adagonkénti 15–25 ezer forintot. Hallottunk valaha is arról, hogy valakit kokainfogyasztásért ítéltek el? A vidéki gettókban nyomorgók és a kispénzű diákok számára az úgynevezett biofű vagy a kristály érhető el, hiszen egy-egy adag két-háromezer forint. Igaz, az ezekkel a szerekkel élők szó szerint orosz rulettet játszanak: a drog-tiltólista miatt ezeknek a szereknek a vegyi képleteit állandóan változtatják a gyártók, hogy ne lehessen büntetni a tevékenységüket. A módosított vegyületekről azonban soha nem tudhatók, hogy pontosan mit tartalmaznak, milyen hatásuk lesz.