Az idén életbe lépett szigorítás teljesen kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat
Ha valakinek amiatt mondanak fel, mert munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, illetve képessége nem megfelelő, akkor nem jár neki végkielégítés. Ez a szinte megfoghatatlan szigorítás az idén lépett életbe és teljesen kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. A végkielégítés - 1991-es bevezetés óta - a munkavesztés egyik legfőbb anyagi kompenzációja, ám az új szabályozás lehetőséget teremt a munkaadóknak, hogy sokakat kiszorítsanak ebből a juttatásból – írja a nepszava.hu portálja.
A munkavállaló alapesetben akkor jogosult végkielégítésre, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Azoknak nem jár végkielégítés, akik a felmondás pillanatában nyugellátásra jogosultak. Az új Munka törvénykönyvébe viszont beépítettek egy kitételt: nem jár végkielégítés azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy - a nem egészségi okokkal összefüggésbe hozható - nem megfelelő képességei miatt mondanak fel.
A felmondás indoka sokszínű lehet, de minden esetben pontos meghatározást igényel. Csakhogy azt nem lehet elvárni a törvénytől, hogy a dolgozó nem megfelelő magatartásával és képességével összefüggő okokat konkrétan sorolja fel, így a munkaadók meglehetősen nagy szabadságot kapnak, ami komoly visszaéléseket eredményezhet, hiszen szinte bármi ide sorolható.
Aggályos a munkaviszonnyal kapcsolatos elfogadott és kifogásolható magatartás megítélése is. Ha például valakire kimondják, hogy a munkatársakkal való összeférhetetlenség jellemzi, vagy cselekedetei bizalomvesztéshez vezettek, vagy megszegte munkaköri kötelezettségét, netán veszélyeztette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, akkor ez mind-mind olyan felmondási indok, ami miatt a dolgozó elveszítheti a végkielégítést.