Kitántorgó orvosaink – külföldi élet, te olcsó

Megéri-e külföldre menniük az orvosoknak? Erre voltunk kíváncsiak, amikor az öt legnépszerűbb célország árait hasonlítottuk össze  Magyarországgal. Kiderült: az 5–10-szeres bérek mellett a megélhetés a legdrágább városban is csupán 4–5-ször költségesebb, mint itthon. Nem véletlenül állítják: az augusztusi bérrendezés sem állítja meg a kivándorlást - írja a delmagyar.hu.

Külföldön sincs kolbászból a kerítés – állítják azok, akik az egyre erősödő orvoselvándorlás ellen kampányolnak. Ők azzal érvelnek, nem elég csupán a csábító fizetési papírt nézni, azt is figyelembe kell venni, mennyivel drágább az élet a nyugati országokban. Megpróbáltunk utánajárni, vajon tényleg megéri-e új életet kezdeni a határon túl, illetve mennyire igaz az még, hogy nálunk jóval olcsóbb az élet, mint máshol.

Hamar kiderült: semennyire. Elég csak a két legközelebbi nyugati országba mennie annak, aki életszínvonalát jelentősen meg akarja emelni: az itthoni bérek többszöröse mellett alig valamivel kell többet fizetni a megélhetésért. Németország e tekintetben még jobb választás is, mint Ausztria: miközben a fogyasztói árak mindössze 30 százalékkal magasabbak a mieinknél, a fizetésekben  nagyjából hatszoros a szorzó. Egy szakorvos 1 millió 450 ezret kap ott – alapbérként. Ráadásul ebből ruházkodásra és rezsire még kevesebbet is kell költenie, mint itthon, élelmiszerre is csak minimálisan többet. A lakhatásra pedig nagyjából kétszer annyit kell bérlés vagy vásárlás esetében fizetni, mint itthon. Nem csoda, ha jelenleg ez az ország a legkedveltebb célpontjuk a kivándorló orvosoknak.

Ausztria drágább, viszont közelebb van. Árakban átlagosan itt sem több 55 százaléknál a különbség, az ingatlanokat viszont jóval borsosabban mérik: közel háromszor olyan drága vásárlás és bérlés esetén egy lakás, mint Magyarországon.

Évekig az egyik legkedveltebb külföldi munkavállalási célpont Anglia volt. A szigetországban, amely legendás a drágaságáról, egy szakorvos fizetése évi 70 ezer font – havi 2,2 millió forint. Ez nagyjából tízszerese az itthoni béreknek. Ehhez képest Londonban az élelmiszerek ára átlagosan 2- 3-szorosa a budapestiének. A dohányárukat is háromszoros áron mérik, a ruházkodást ugyanakkor még kevesebből is meg lehet ott úszni. Az ingatlanárak viszont az egekben vannak: bérelni és venni is az itthoni ár hat-nyolcszorosáért lehet. A rezsi nagyjából 30 százalékkal magasabb.

Svédországban egy kezdő szakorvos is legalább 1 millió forintot keres havonta. Ötször magasabb fizetéséből élelmiszerre 2-3-szor kell ott többet költenie, ruhaárakban viszont elenyésző a különbség. Egy kint élő magyar úgy fogalmazott: fizetése mindössze hetedét viszi el, hogy két főre bevásárol. Az ingatlanbérlés az északi országban nagyjából négyszer drágább, mint nálunk, aki saját tulajdont szeretne, az itthoni árak ötszörösét kell fizetnie a lakásért. A rezsi ott mindössze 15 százalékkal magasabb. Összességében nagyjából kétszeres fogyasztói költséggel kell számolni.

A vizsgált országok közül Svájcban a legmagasabbak a fizetések – még az angolokét is übereli nagyjából 10 százalékkal. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Norvégia és Dánia mellett ez a legdrágább ország Európában. Megdöbbentő lehet itt egy bevásárlóblokk: ásványvizet négyszeres, kenyeret három és félszeres, csirkehúst ötszörös áron kapunk meg a magyarhoz képest. A lakásbérlés- és vásárlásnál 4-5-szörös a szorzó, a rezsi viszont alacsonyabb, mint Magyarországon. A svájci fogyasztói árak átlagosan 170 százalékkal magasabbak, mint a magyar – de havi több milliós fizetéssel ezt valószínűleg nem sokan érzik gondnak.