Ha több fajta vakcina érhető el, akkor az emberek másképp alakítják ki a véleményüket, illetve döntenek arról, hogy kérik-e az oltást vagy sem.
Az oltást elutasító magyarok legnagyobb része még mindig azt gondolja, nem foghat ki rajta a vírus, de a járványt bagatellizáló hangok visszaszorultak a harmadik hullámban, írja a 444.hu, amely felmérésekre hivatkozva közli: a szabad vakcinaválasztás növelte az oltási hajlandóságot.
Januárban még a felnőttkorú magyarok negyede, júniusban már csak minden hetedik zárkózott el az össszes koronavírus elleni vakcinától. Azóta ez nem nagyon változott, ahogy a bizonytalanok aránya sem, ami 4-6 százalék körül mozog. Rajtuk kívül minden hónapban 1-2 százalék mondja, hogy szeretne oltást, de még nem jelentkezett érte.
Ezt a Szegedi Tudományegyetem Járványmatematikai Modellező Csoportjának kutatásából tudjuk. Itt készítik többek közt a járvány terjedéséről szóló előrejelzéseket, amiket rendszeresen megosztanak az operatív törzzsel. Azon túl, hogy igyekeznek feltérképezni a vírus szempontjából veszélyes találkozásokat, január óta havonta felmérik a lakosság oltási hajlandóságát is. Ehhez egy országos reprezentatív mintát használnak, amiből a teljes 18 év feletti népességre következtethetünk.
Nagyon gyorsan változik, hogy éppen ki, mikor, mit gondol egy-egy vakcináról, ezért ezt utólag nem lehet felmérni. De az biztos, hogy ha több fajta vakcina érhető el, akkor az emberek másképp alakítják ki a véleményüket, illetve döntenek arról, hogy kérik-e az oltást vagy sem. Több fajta vakcina több fajta igénynek tud megfelelni. Hosszú távon viszont „a vakcinák elfogadottságát elsősorban a hatékonyságuk, illetve egészségre gyakorolt hatásuk határozza meg. Mindezek miatt elengedhetetlen, hogy az itthon használt vakcinák hatékonyságát leíró adatok elérhetőek legyenek a társadalom számára.