Kitörési pont lehet Békésben a gyógynövénytermesztés

Maczalik Ernő nyugalmazott biológiatanár nemcsak a hegyeket járja és gyűjti a gyógynövényeket, de termeszti is. Tea- és fűszerkeverékeit egész Székelyföldön ismerik – írja a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsor híre nyomán a hirado.hu portálja.

A Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsor stábja a csíkkarcfalvi kertjében járt. Elöl a termesztett gyógynövények kaptak helyet, van rozmaring, levendula, fodormenta, borsmenta, izsóp, szurokfű, citromfű, csombor, bazsalikom, és a tárkony, ami Erdélyben igencsak megbecsült, akárcsak a lestyán, melynek kora tavaszi, zsenge hajtásaival nagyon finom ízt kölcsönözni a báránylevesnek és a pityókalevesnek. Az angyalgyökér gyöktörzséből pedig a többi közt angolkeserűt készítenek, nálunk egyébként még vadon is előfordul a hegyi patakok felső szakaszánál – magyarázta Maczalik Ernő.

A biológiatanár elárulta azt is, hogy az „igazi" gyógynövénykertje 2200 négyzetméter területen fekszik, itt 13 gyógynövényt termeszt, főként azokat, melyek a vad természetben nem lelhetők fel. Ezek között sok mediterrán eredetű van, ami jól hangzik, mert Csíkban nem épp mediterrán a klíma. De ahogy mi megszoktuk, úgy a növényeknek is meg kell szokniuk a környezetet. Ilyen a majoránna, az izsóp, vagy a kerti zsálya. Tavaly például kifagyott az összes borsmenta, mert nem bírta a mínusz 22 Celsiust. Ez egy elég nagy veszteség, de aki a mezőgazdaságban dolgozik, ez a sorsa – emelte ki.

Ami Székelyföldön természetes, az egykor Békés-megyében is adott volt. Sokan foglalkoztak gyógynövénytermesztéssel, ám az elmúlt évtizedekben szinte mindenki felhagyott vele. A gyulai önkormányzat kezdeményezésére újra indulhat az egykor virágzó gyógynövénytermesztés a fürdővárosban, és Békés megye keleti részén. A földterület adott, és már a vevő is biztos, a kérdés csak az, mennyien vágnak bele a termesztésbe.

A gyulai önkormányzat gyógynövény-termesztési programba kezdett a térségben magánszemélyek, gazdaságok, szociális szövetkezetek bevonásával. Elsősorban a megye keleti részén élőket célozták meg. A cél, hogy a feledésbe merült, egykor nagy hagyományokkal bíró gyógynövénytermesztést ismét életre keltsék – nyilatkozta Alt Norbert, Gyula alpolgármestere. Terveik szerint ősszel elkezdődhetnek a talajmunkák, tavasszal vethetik a növényeket és ültethetik ki a palántákat.

Volt idő, amikor Magyarország a gyógynövénytermesztés nagyhatalmának számított: Európa piacának 60 %-a magyar volt – emelte ki Szatmári Miklós, a Gyógynövény Kutató Intézet biológiai kutatásvezetője. Vissza lehetne állítani azt a tradíciót, melyet a magyar gyógynövényágazat hordozott, hiszen a szakemberek, a képzés még megvan. Az a probléma, hogy azt a kevés gyógynövényt, ami még van az országban, alacsony feldolgozottsági szinten veszik meg tőlünk németek, hollandok, dánok, spanyolok, franciák, aztán megjelennek a méregdrága termékeikkel a magyar piacon is – húzta alá a szakember.

A gyógynövénytermesztés jelentős élőmunkát igényel, a lehetőség sokat segíthet a szegénységben élőkön. Biharugrán is vannak gyökerei a gyógynövénytermesztésnek – hangsúlyozta Vígh Ilona polgármester.

Biharugrán a 70-es, 80-as években tradíciója volt a gyógy- és fűszernövény-termesztésnek, édesköményt, kaprot, körömvirágot termesztettek, de a térségben bőségesen található vadon élő gyógynövény is. Abban az időben az embereknek ez biztos jövedelemforrást jelentett. Az elmúlt években azonban a piaci viszonyok rendezetlensége miatt azonban ez a fajta munkalehetőség megszűnt, ezért nagyon örültem a Gyógynövény Kutató Intézet kezdeményezésének, miszerint élesszük fel a gyógynövények termesztését. A földterület adott, pár családnak biztos jövedelemforrást jelentene – emelte ki a település vezetője.

Szeretnénk helyi termelőket bevonni, van egy szociális szövetkezetünk, melyhez 200 család kapcsolódik, most mérjük fel, hányan vágnának bele a gyógynövénytermesztésbe. A Gyógynövény Kutató Intézet munkatársaik hamarosan ki fognak jönni a helyszínre, megvizsgálják a földterületeket, és elmondják, melyiken milyen gyógynövényt javasolnak termeszteni. Az intézmény eddigi nyilatkozatai alapján biztos vevőnek számít az alapanyagokra, vagyis a gyógynövényeknek biztos piaca lesz, a termesztés pedig egy stabil pont lehet a térségi gazdaságban – emelte ki Alt Norbert, Gyula alpolgármestere.