Kiugróan sokan haltak meg itthon a legnagyobb kánikulában

A nagy meleg rengeteg mindenre káros, többek között az egészségünkre is. Emiatt talán nem is meglepő, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által rendszeresen frissített népmozgalmi grafikonokon látszik, hogy amikor júliusban volt két-három hét, amikor bőven 30 fok felett volt mindennap a csúcs (a 28–30. héten; ez a HungaroMet oldalán minden napra visszanézhető), akkor a halálozási görbe is megugrott. Nem kicsit, írja a Telex.

Ferenci Tamás biostatisztikussal beszélgetett a lap az ilyen adatok értelmezéséről. Megjegyezte, hogy nem szabad önmagában abból ok-okozati következtetést levonni, hogy amikor meleg volt, akkor a halálozás is nagyobb volt. A gond az, hogy amikor meleg volt, akkor egyúttal egy sor egyéb dolog is eltért attól, mint amikor nem volt meleg, innentől kezdve viszont nem tudhatjuk, hogy a halálozásbeli különbség melyiknek vagy melyeknek a következménye.

Tehát statisztikai szempontból az idei számok követték a korábbról ismert menetrendet. Az elmúlt 24 év adatain egyébként jól látszik, hogy bár télen többen halnak meg, a nyár közepén többször van kiugrás a statisztikailag várható szinthez képest.

„A magyarázat az, hogy a hőhullámba belehalók nem véletlenszerűen kerülnek ki a lakosságból: azok halnak meg elsősorban, akik nagyon törékenyek voltak, nagyon rossz állapotban voltak eleve is. Így viszont az ő haláluk hőhullám híján is várhatóan hamar bekövetkezett volna. A hőhullám gyakorlatilag előre hozta a halálozásukat, emiatt a kiugrás után jön egy átmeneti, az alapvonalnál jobb halálozás, mert kiürült az érzékeny halmaz, aminek tagjai kicsit később haltak volna meg” – mondta a biostatisztikus a Telexnek.