Kiürül az ország - kell emiatt aggódni?

Elvándorlás szempontjából Magyarország esete nem kiugró, ám a gyorsuló migráció a csökkenő népességgel együtt aggasztó képet mutat és egyre éleződő vitákat eredményez. A migráció problémája pedig úgy tűnik, hosszabb távon fennmarad, amelyre hisztériakeltés helyett higgadt szakpolitikai intézkedésekkel kellene reagálni - vélték szakértők a Millennium Intézet csütörtöki konferenciáján.

Bár a migráció természetes folyamat általában, az, ami Magyarországon az elmúlt 5-6 évben történt, mégsem lehet - békeidőben - szokványosnak tekinteni – írja a napi.hu portálja.

A Magyarországról elvándoroltak számát 500 ezerre szokták tenni, ám ezt a számot óvatosan kell kezelni, hiszen csak becslésről van szó. Magyarország pozíciója az elvándorlás szempontjából a 2004-es uniós csatlakozás óta sokat változott, ez a folyamat igazán 2010-2014 közötti időszakban ugrott meg, az osztrák és német munkaerőpiac megnyílása után. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. főmunkatársa szerint a magyar elvándorlás mintázata és mértéke 2010 körül a régió többi országáéhoz vált hasonlóvá, a legutóbbi időszakban Magyarország a lengyelországi elvándorlási arányokat mutatja. A magyarok szempontjából a két leginkább célba vett ország pedig az Egyesült Királyság és Németország.

Az elvándorlásban a megugrás Hárs szerint azután következett be, hogy erősen lecsökkentek a korábbi, alacsony migrációt fenntartó hatások. Utóbbiakban a szakértő szerint nagy szerepe volt a szociális ellátó rendszer radikális átalakításának (korengedményes nyugdíj megszüntetése, munkanélküli segély szűkítése) az egyéb gazdasági tényezők mellett.

Eközben az elvándorlás visszavándorlással is jár, az eltávozóknak körülbelül a fele vissza is jön (ám e csoport összetételéről sem lehet sokat tudni). Összességében 2010 és 2016 között az elvándoroltak létszáma a foglalkoztatottak 1 százalékát tette ki éves átlagban.