• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kiút a laborba - Horváth József, a roma rákkutató

Lapszemle Forrás: 168 Óra Online

Huszonhét éves, a karcagi cigánytelepen nevelkedett. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte.

Ma a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában dolgozik; PhD-hallgató. Nemrég ő kapta az első Aranypánt-díjat, amelyet hétköznapi roma hősöknek adnak. Olyan huszonöt éven felüli romáknak, akik kiemelkedőt nyújtanak az élet bármely területén – olvasható a 168ora.hu oldalán.

József már gyerekként is felfogta: ha más akar lenni, mint a többiek, tanulnia kell. Eleinte jogi pályára készült, mert szerette a történelmet és az irodalmat. De végül a biológiatanár „eltérítette". Segítette a tehetséges és szorgalmas, mindenre nyitott fiút; először kisebb versenyekre készítette fel, majd indította az országos tanulmányi versenyen. József hónapokon át olvasott, készült – első helyezés lett a munka eredménye. Eldőlt: a középiskola után a biológia szak lesz a következő állomás – a karcagi cigánytelepről kivezető úton.

Már az alapszak végzése közben rájött: a genetikai eredetű betegségek érdeklik igazán. Most PhD-hallgatóként kutatócsoportjával olyan genetikai jelzőket – biomarkereket – keres, amelyek idejében jelzik a szájüregi rákot. Ma még ezt a betegséget csak akkor tudják diagnosztizálni, amikor már kívülről is látható az elváltozás. Ekkor a fogorvos elküldi a mintát a laboratóriumba, majd – rendszerint már behozhatatlan késéssel – megkezdik a terápiát.

A debreceni kutatócsoporton kívül a világon alig néhány helyen foglalkoznak ezzel. József azt szeretné, ha a doktori megszerzése után az egyik ilyen külföldi laborban, lehetőleg Amerikában folytathatná a munkát.