Kiút a laborba - Horváth József, a roma rákkutató

Ma a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában dolgozik; PhD-hallgató. Nemrég ő kapta az első Aranypánt-díjat, amelyet hétköznapi roma hősöknek adnak. Olyan huszonöt éven felüli romáknak, akik kiemelkedőt nyújtanak az élet bármely területén – olvasható a 168ora.hu oldalán.

József már gyerekként is felfogta: ha más akar lenni, mint a többiek, tanulnia kell. Eleinte jogi pályára készült, mert szerette a történelmet és az irodalmat. De végül a biológiatanár „eltérítette". Segítette a tehetséges és szorgalmas, mindenre nyitott fiút; először kisebb versenyekre készítette fel, majd indította az országos tanulmányi versenyen. József hónapokon át olvasott, készült – első helyezés lett a munka eredménye. Eldőlt: a középiskola után a biológia szak lesz a következő állomás – a karcagi cigánytelepről kivezető úton.

Már az alapszak végzése közben rájött: a genetikai eredetű betegségek érdeklik igazán. Most PhD-hallgatóként kutatócsoportjával olyan genetikai jelzőket – biomarkereket – keres, amelyek idejében jelzik a szájüregi rákot. Ma még ezt a betegséget csak akkor tudják diagnosztizálni, amikor már kívülről is látható az elváltozás. Ekkor a fogorvos elküldi a mintát a laboratóriumba, majd – rendszerint már behozhatatlan késéssel – megkezdik a terápiát.

A debreceni kutatócsoporton kívül a világon alig néhány helyen foglalkoznak ezzel. József azt szeretné, ha a doktori megszerzése után az egyik ilyen külföldi laborban, lehetőleg Amerikában folytathatná a munkát.