• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kivételezett társaságok 21-es klubja

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet

Sok cég került adósságspirálba a hátrányosan megkülönböztető állami támogatás miatt.

Több megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő embert foglalkoztató cég volt kénytelen megválni dolgozóitól, mert nem tudta fenntartani vállalatát. Sokan az elmúlt években komoly adósságspirálba keveredtek a hátrányosan megkülönböztető állami támogatás miatt. Mint ismert, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezeteknek adható támogatások 81 százalékát 21 foglalkoztató kapta meg a 2400-ból Veres János és Szűcs Erika minisztersége idején.

A pénzügyi, illetve a szociális és munkaügyi tárca egykori MSZP-s vezetői éves szinten nyolcvanmilliárd forintot osztottak szét a kivételezett társaságok között. Az eset téma volt az előző nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló parlamenti albizottságban is, amelynek fideszes elnöke, Herman István elmondta, a 21 kivételezett szervezetből három állami, öt önkormányzati, egy egyházi, egy alapítványi tulajdonú, négy pedig mozgássérült-egyesületek tulajdonában van. A többi magánszemélyek tulajdona, illetve kettő ismeretlen hátterű. Ezen cégeknek évente 80 milliárd forintot juttattak, vagyis a teljes állami támogatás 81 százalékát.

A 2010-re vonatkozó adatokból kitűnik, hogy 53 600 fő foglalkoztatását támogatta a költségvetés három jogcímen és az Új Magyarország fejlesztési tervben. A 2010. májusi adatok szerint még csak 29 ezer fő foglalkoztatottat tartottak nyilván, így nehezen hihető, hogy év végére ez a szám 53 600 főre nőtt. Herman István szerint az elmúlt nyolc év intézkedései az átláthatatlan rendeletek sokaságával olyan megoldásokat is törvényessé tettek, amelyek a józan ész és az elérendő cél ellen hatnak.

Az elnök úgy látja, a legfőbb felelősség a rendeletalkotókat terheli, akik tudatosan teremtettek ebben a szektorban átláthatatlanságot, és sok esetben hátrányosan különböztették meg a nem bennfentes szereplőket.

- A kormányváltást követően új elveket vezettünk be, amivel véget vetettünk annak, hogy a költségvetési támogatás számolatlanul és számonkérés nélkül ömöljön a kivételezett cégeknek. Vagyis elmúlt az a világ, amikor elvárások és feltételek nélkül folytak el a közpénzek, különösen igaz ez az állami tulajdonban lévő nonprofit kft.-kre - szögezte le Bernáth Ildikó. A fogyatékosságügyi miniszteri biztos közölte, most már csaknem ugyanannyi támogatást kapnak a költségkompenzációs támogatásban részesülő szervezetek, mint az úgynevezett „védettek", sőt a költségkompenzációs szervezetek számára a béres költségkompenzáción felül az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2011. második fél évében közel 350 millió forint keretösszeggel pályázatot írt ki, amelyet sikerrel el is nyertek a cégek.