Kizárt, hogy a kisnyugdíjasok sokkal többet tudnának fizetni

A szociális ágazat béremeléseire ha keveset is, de ad a kormány, a működési költségekből viszont le akarnak faragni jövőre - írja a népszava.hu.

A költségvetés talán legkevésbé áttekinthető területe a szociális ágazatra fordítandó állami pénzek rendszere – jelentette ki a Népszavának Meleg Sándor. Az ország egyik legismertebb szociális szakértője szerint az eleve ezer felé szabdalt, zavaros költségvetési struktúrát az idén tovább bonyolítja az Emberi Erőforrások Minisztériumának megszüntetése, aminek következtében a gyermekvédelmi és a szociális intézmények működtetésének kiadásai nagyobbrészt a Belügyminisztérium fejezetében jelentek meg, de nem kizárólag és még véletlenül sem egy csokorba szedve. A rendvédelmi szolgálatok után van egy kis szociális kiadás, majd a terrorelhárítási központon át eljutunk a társadalmi esélyegyenlőségi főigazgatóságig – mutatott rá a szociális büdzsé kaotikusságára a Szegedi Egyetem oktatója.

Nem véletlen, hogy amikor megkérdezik, mennyit költünk és pláne, hogy mennyit kellene fordítanunk szociális feladatokra, senki nem tud pontos összeget mondani, azt pedig végképp esélytelen kibogozni, hogy miért csökken vagy nő a tavalyi évhez képest egyes feladatok finanszírozása. A családi pótlék vagy az elmaradt gyerektartás állami megelőlegezésére fordítható összeg jövőre nő, de például az anyasági támogatás vagy a gyes kerete csökken. A költségvetés legnagyobb hibájának ezért Meleg Sándor azt tartja, hogy nem lehet belőle kiolvasni, mit miért lép a kormány, s ez az indoklásból sem derül ki.

Annyit tudni, hogy a kormány jövőre összesen 17 százalékkal több pénzt akar jóléti kiadásokra szánni, mint az idén, csak épp az nem derül ki, mit tekint jóléti kiadásnak – tette hozzá. A legnagyobb aggodalom ezzel kapcsolatban az, ha a növekmény jelentős részben az „egyéb szociális támogatások” címszó alatt beharangozott, 670 milliárd forintos rezsivédelmi alapban elkülönített összeget jelenti.

A 2023-as tervek már csak azért sem tetszenek a szakmának, mert bérekre ugyan valamivel több pénzt tartalmaznak az idei keretnél, de szinte ugyanakkora összeggel csorbítják meg a működési kiadásokra felhasználható összeget. Ráadásul a béremeléseknél és az ágazati pótlék emelésénél értelemszerűen az idei minimálbérhez igazodva számolták ki a jövő évi növekedést, miközben az elszabadult infláció már ma is lehetetlen helyzetbe hozza a dolgozókat.

Ha a működési kiadásokra betervezett, az ideinél majdnem tíz százalékkal kisebb összeget vetjük össze a rezsicsökkentés hatálya alól kivenni tervezett önkormányzati intézmények akár 30-50 százalékos várható működési költség-növekedésével, könnyen belátható, hogy hatalmas szakadék keletkezik ebben a körben, amit nem lehet pótolni a szolgáltatási díjak jövőre már nem tiltott emelésével.

Meleg Sándor kizártnak tartja, hogy a szociálisan rászorulók, például az alacsony nyugdíjból élők az eddiginél sokkal többet tudnának a befizetésekre szánni a nappali ellátások után vagy egy bentlakásos otthonban. 

További részletek cikkben.