Nem kell ahhoz tömeges elvándorlás, hogy az orvos- és ápolóhiány kockázatot jelentsen.
A béremelés mellett átfogó intézkedésekre van szükség. Az egészségügyi dolgozók tömeges elvándorlása sem kell ahhoz, hogy már a közeljövőben is komoly kockázatot jelentsen az egészségügyi szakemberhiány – állapítja meg a 2012-es egészségügyi humánerőforrás-jelentés. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) most megjelent kiadványában megjelentek szerint, az utóbbi években egyre több magyar orvos és ápoló vállal munkát külföldön, és már nem csak Európában, hanem gazdag távoli országokban is. Az egészségügyi migrációt megállítani nem, legfeljebb mérsékelni lehet – írja a Világgazdaság – online.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ugyanakkor tavaly 11646 álláshelyre kerestek egészségügyi vagy szociális dolgozót az országban. A szűken vett egészségügyi szakmák közül a legnagyobb igény fizioterápiás asszisztensekre, illetve gyógymasszőrökre volt: 1689 ilyen szakembert tudtak volna foglalkoztatni tavaly. A kórházakból, rendelőkből 807 ápolók és szakápoló, 424 segédápoló és műtőssegéd, 167 általános egészségügyi asszisztens, 79 gyógytornász, 59 dietetikus és 166 orvos hiányzott. De a gyógyszertárakban sem tudtak betölteni 37 gyógyszerészi és 104 asszisztensi álláshelyet.
A KSH jelentéséből – amely ugyan egy évvel korábbi adatokat tartalmaz, de az EEKH is ezeket használja – egyértelműen kitűnik, hogy legalább 1800 orvos és 3700 szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi ellátórendszerből.