Kockázatosat lép a kormány: átalakítja az ellátás első vonalát

Egy hét múlva kockázatos lépést tesz a kormány az egészségügy területén: februártól Hajdú-Bihar, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében alakítják át az orvosi ügyeletek rendszerét. Elsőre meredeken hangzik, hogy Hajdú-Biharban az eddigi 22 háziorvosi ügyelet helyett ezután csak 10 településen lehet majd este vagy éjszaka orvoshoz fordulni, mindez azonban részben válasz a kínzó orvoshiányra, részben pedig az ügyeletek eddigi kihasználatlanságára. Bevezetnek egy új, négyjegyű telefonszámot is, amin a megfelelő helyre irányítják a beteget, de vesznek telemedicinás eszközöket, és az orvos ezután is mehet házhoz. Akárhogy is lesz, az emberek egy részének romlani fognak a hozzáférési esélyei az egészségügyi ellátáshoz, írja a Telex. 

Mindig rizikós belepiszkálni az orvosi ellátás első vonalába, amit a háziorvosi és a sürgősségi ellátás mellett az éjszakai orvosi ügyeletek jelentenek. A kormány most az utóbbiak alapos átrendezésére készül; idén megyéről megyére lépcsőzetesen lép életbe az új rendszer. Azaz februárban Hajdú-Bihar vármegyében, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében szervezik át a 16–22 óra közötti, illetve a 16-tól másnap reggel 8 óráig tartó orvosi ügyeletek rendszerét. Az év végéig fokozatosan lép az új rendszerbe a többi megye, 2024-ben pedig Budapesten is lesznek ilyen átalakulások. A változtatások lényege, hogy

az eddiginél jóval kevesebb ügyeleti pont lesz, de ezek mind az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetése alá kerülnek, és az ígéretek szerint jól szervezetten, megfelelően felszerelve látják majd el a betegeket.

Az ügyeleti pontok számának csökkentése sokakat meglephet, nem mintha az orvosi ügyeleti rendszer eddig mindenhol olyan jól működött volna Magyarországon. Most elsősorban arról a helyzetről beszélünk, hogy hova mehet az ember a bajával délután 4 óra után és éjszaka. A háziorvosok napközben 8–16 óra között rendelnek vagy mennek ki betegekhez – már ahol van háziorvos egyáltalán, hiszen több száz háziorvosi praxis tartósan betöltetlen Magyarországon. Emiatt már eddig is országszerte tapasztalat volt: a többi háziorvosnak más körzeteket is el kellett látni, így az éjszakai ügyeletek megszervezése egyre nehezebbé vált.

Az éjszakai ügyeletek fenntartása az önkormányzatok, kistérségi társulások kötelező feladata közé tartozott, de az orvos- és ápolóhiány közepette sokszor csak vérrel-verejtékkel sikerült ezeket valahogy megszervezni. Jobb híján egy idő után orvosi kft.-k látták el ezt a feladatot, általában jelentős összegekért, 2021-ben pedig egy rendelet lehetővé tette, hogy orvos helyett mentőtiszt is ügyeljen.

Érdemes azt is megnézni, mire való valójában egy orvosi ügyelet – amit nem szabad összekeverni a kórházak sürgősségi osztályaival vagy az általános családorvosi szolgálattal –, és a gyakorlatban mire is használják ezeket az emberek. A legegzaktabb megfogalmazás szerint csak az forduljon az éjszakai orvosi ügyelethez, akinek hirtelen jelentkező, komoly fájdalommal vagy kényelmetlenséggel járó panaszai vannak, de állapota nem olyan súlyos vagy riasztó, hogy azonnal mentőt kelljen hívni hozzá. Ide tartozik például egy epe- vagy vesegörcs, becsípődött ideg, mozgásszervi fájdalom, nem múló, magas láz.

A gyakorlat azonban sok esetben azt mutatja, hogy az emberek az orvosi ügyeletet torokfájással, náthával, hasmenéssel vagy hetek, hónapok óta ismert egészségügyi problémával keresik fel. A műfaj egyik klasszikusa az volt, amikor egy nő 2021-ben az OMSZ Ügyeleti Szolgálatán akarta levetetni egy veszélyes anyajegyét, és 25 percig kellett győzködni őt arról, hogy ehhez a bőrgyógyászatra kell mennie.

További részletek a Telex cikkében.