A társadalom jelentős része nincs tisztában az élettársi kapcsolatok különböző kritériumaival.

Szakmai szempontból helyes döntésnek tartja Gaál Edina családjogász, hogy az élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozás az új polgári törvénykönyv (Ptk.) családjogi fejezetében kapott helyet. Önmagában a nagyobb publicitás szempontjából is jobb, ha ebben a részben szerepelnek ezek a rendelkezések, hiszen a jogkereső állampolgárok valószínűleg elsősorban itt, azaz a családjogi résznél keresnék azokat, s nem a szerződéses jogban – vélekedett a szakember, aki tapasztalatai alapján elmondta, azért is fontos, hogy az élettársi viszonyhoz milyen jogkövetkezményeket rendel a törvény, mivel a bíróság előtt sokszor azt is nehéz bizonyítani, hogy egyáltalán fennállt-e a felek között élettársi kapcsolat, és ha igen, akkor mennyi ideig tartott – olvasható a Magyar Hírlap – online oldalán.
Az új kódex tervezete szerint például az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársnak lakáshasználati jogot, illetve élettársi tartást ítélhet meg, ha a kapcsolat legalább tíz évig fennállt, vagy legalább egy évig, és a kapcsolatból gyermek született.
Sokan nem tudják: az azonos neműekre vonatkozó bejegyzett élettársi kapcsolat mellett létezik a közjegyző előtt nyilvántartásba vett, különböző neműek által létesített élettársi kapcsolat. E két forma esetében nem ütközik különösebb nehézségbe az élettársi viszony fennállásának és időtartamának bizonyítása, így ez komoly biztonságot ad a feleknek. Nyilvántartásba vétel nélkül is létezhet élettársi kapcsolat, azonban vita esetén ennek fennállását és időtartamát csak a bíróság tudja megállapítani peres eljárás keretében, ami több évet is igénybe vesz – hívta fel a figyelmet az ügyvéd.
A társadalom nagy része egyáltalán nincs tisztában a különböző élettársi kapcsolatok kritériumaival és jogkövetkezményeivel, így ezeket akár már iskoláskorban is érdemes lenne oktatni – emelte ki tapasztalataira hivatkozva az ügyvéd.