• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Kókay András: A magánegészségügyi verseny nyertesei a betegek lesznek

Lapszemle 2020.08.08 Forrás: WEBbeteg
Kókay András: A magánegészségügyi verseny nyertesei a betegek lesznek

A képalkotó rendszerek nem úgy vannak elhelyezve fizikailag, földrajzilag, klinikákhoz kapcsolódóan, ahogy kellenének, így gyakran nincsenek kihasználva.

Kókay András, a Pozitron-Diagnosztika Központ vezetője több évtizedes rálátással rendelkezik a magyar egészségügyre, a magánszolgáltatók szerepére, a szűrővizsgálati rendszer működésére. A szakember szerint az egészségügy és a lakosság öngondoskodással kapcsolatos szemlélete egyaránt megérett a változásra. A Webbeteg készített a szakemberrel interjút. 

Ön műszaki területről érkezett az egészségügybe. Hogy látja ilyen szemmel a magyarországi egészségügyet?

Teljesen véletlenül, az egészségügy technológiai forradalmánál (nagyfrekvenciás vágók, pacemakerek, lézerek) csöppentem a betegellátásba, úgy is mondhatnám, hogy egy „elfajzott" műszaki ember vagyok. A betegellátás olyan részébe kaptam betekintést, ahol ezeket a technológiákat Magyarországon teljesen frissen, először alkalmazták. Mivel mindig is érdekelt az egészségügy és a pénzügy, munka mellett több iskolát is végeztem, hogy megfelelő képesítéseket, például pénzügyi ismereteket is szerezzek egy intézmény vezetéséhez. Gyakorlatilag egyik lépés hozta a másikat. A magyar egészségügy rengeteget változott az elmúlt években. Az első CT 30-35 évvel ezelőtt került Magyarországra. Ma már elérhetőek az innovatív eszközök, a képalkotó technológia terén nincs lemaradásban Magyarország. A hagyományos röntgen magas sugárterhelésével szemben ma már alacsonyabb sugárterheléssel járó vizsgálatok léteznek. Régen nagyon népszerűek voltak a tüdőszűrő állomások, ma ennél sokkal jobb diagnózist el lehet érni egy alacsony dózisú tüdőfelvétellel.

Magyarországon probléma a betegségek korai felismerése. Mi jelenti ebben a "leggyengébb láncszemet"?

Igen, ez valóban probléma. Én úgy látom, hogy az egészségügynek elsősorban szervezési hibái vannak. A képalkotó rendszerek nem úgy vannak elhelyezve fizikailag, földrajzilag, klinikákhoz kapcsolódóan, ahogy kellenének, így gyakran nincsenek kihasználva. Például van, ahol teljesen fölösleges egy 128 szeletes CT, elegendő lenne egy 60 szeletes... Kevés a finanszírozott kapacitás. (Nem véletlenül jelent meg a képalkotó diagnosztikában a magánszektor, hiszen eléggé drága berendezésekről van szó.) A megfelelő kihasználtsághoz azonban 12-24 órában kellene alkalmazni a CT-berendezéseket, míg nálunk sok helyen egy műszakban, 6 órában megy egy gép. Ráadásul ezzel egy időben sok a fölösleges vizsgálat is, ami szükségtelen sugárterheléssel járhat. Lehet minden nap CT-t kérni a betegnek, hiszen ettől úgy érzi, hogy foglalkoznak vele, de nem minden esetben indokolt. Kevés továbbá a szakszemélyzet a képalkotó diagnosztikában, hiszen magasabb fizetésért nagyon sokan elmentek külföldre. A diagnosztika nem volt annyira megbecsült szakma régen, mint például a sebészet. Pedig a jó képalkotó szakemberekre nagyon nagy szükség van.

...

Melyek jelenleg a magánegészségügy legfőbb kihívásai?

Rengeteg buktatója van a magánegészségügynek. A szolgáltatók gombamód szaporodnak és egyre többen lesznek, ugyanakkor ezek között megjelentek az úgynevezett "sufnirendelők". Ez azt jelenti, hogy a beteg nem kap számlát, így nem tudja az elszámolni egy egészségpénztárnál, illetve nincs reklamálási lehetősége, nem tud visszamenni az adott orvoshoz, ha további panaszai jelentkeznek. Ellátást kap a beteg, de nem tudja, hogy milyen minőségben. Ezzel szemben az akkreditált magánszolgáltató intézmények minőségi ellátást nyújtanak, számlaképesek, viszont kétségtelenül drágábbak. Véleményem szerint a magánegészségügyi piac fontos eleme lehet az egészségügyi ellátórendszernek, hiszen nincs sorban állás, nem kell óráig várakozni a rendelőben, nem futószalag alapon fogadják a pácienseket, udvariasak az orvosok, kommunikálnak és a leletet elmagyarázzák a betegnek. Illetve fontos megemlíteni, hogy ma már vannak műtétek is kis ágyszámmal a magánszektorban is. Úgy is mondhatnám, hogy hiányt vált ki a magánegészségügy. 

Legolvasottabb cikkeink