Kökény: Hétköznapi egészségügy

A közelmúltban levelet kaptam alulnézetből. Egy megyeszékhely frissen államosított kórházának sebészeti rendelőjéből azzal küldték el a többszörösen operált sokgyermekes, fizikai munkát végző nőbeteget, hogy kétökölnyi sérvétől nem szabadítják meg. Haskötőt ajánlottak. Az orvos szerint "nincs kapacitásuk, mert örülnek, hogy a rákos betegeket meg tudják műteni". Az asszony felháborodott: "megértem a dokit... nem is hibáztatom érte, mert ő arra esküdött fel, hogy a betegeken segítsen, ezt biztos, hogy nem ő találta ki. Sajnos tényleg a rákos és életveszélyes betegeket kell előre venni, de könyörgöm, ha engem nem műtenek meg és magamban hordozom ezt a dudort, akkor én évek múlva egészséges maradok?". S nem idézem a nyomdafestéket nem tűrő további megjegyzéseit – olvasható a Népszava Vélemény rovatában dr. Kökény Mihály jegyzete.

Az egykori egészségügyi miniszter így folytatja gondolatmenetét: Ugyanezen a napon Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője sajtóértekezleten jelölte ki az egészségügyi vezetés teendőit. Felülnézetből és felületesen. Véget kell vetni a privatizációnak és erősíteni kell az állami szerepvállalást – közölte a legfontosabb intelmet. Magyarul és dekódolva: reszkessetek befektetők, visszamenőlegesen is átvizsgáljuk a szerződéseket, s a nagyérdemű mulattatásra ismét műsorra tűzzük (már újra próbáljuk) a Hospinvest bohózatot Egerben, sőt a betegszállítók és a műveseállomások tulajdonosai sem lehetnek biztonságban. Az állam azonban gondoskodik az arra érdemes és együttműködő (értsd: gyógyszereit fegyelmezetten szedő, a beutalási rendet nem megkérdőjelező, naponta sportoló, házasság előtt nem szexelő) betegekről, ahogyan ezt a Kádár apánk idején megszoktuk.

Lázár arról is szólt, hogy nem lehet halogatni az orvosok, a rezidensek, az ápolók és a szakszemélyzet bérviszonyainak rendezését, amelyre több költségvetési tétel is szolgálhat fedezetül, így például a népegészségügyi adó. Magyarul és dekódolva: lesz béremelés, amolyan emelést pótló alamizsnácska, már amennyire a chipsadóból és európai uniós pénzekből (?) futja. Meg a hatékonyság javításából. Azoknak, akik megérdemlik. Akik, nem zsarolnak, nem kacsingatnak külföldi állásra, akik a magyar ugart választják. Pedig Sinkó Eszter közgazdász, az államtitkár korábbi munkatársa sem kertelt, az egészségügyi bomba robbanására figyelmeztetett interjújában. Azt mondta: sok ideje már nincs hátra a kormánynak és valamit muszáj felvállalnia béremelés jogcímén. De hetek óta hol adathiány, hol más ürügy hátráltatja az érdekképviseletekkel elkezdett bértárgyalásokat. Vajon meddig tart a gyógyítók türelme?

Kökény Mihály arról is ír, Lázár nagy kihívásnak nevezte az orvosok elvándorlásának megállítását, amelynek problémáját szóvá tenné Brüsszelben is, és kérné az Európai Bizottság segítségét. Magyarul és dekódolva: a sokat szenvedett, büszkeségében sértett nép rászolgált arra, hogy az EU és főleg a gaz csábító országok vállalják az orvosok itthon tartásának költségeit. Komolytalan! Ilyesmit nemzetközi fórumokon afrikai államok követelnek egykori gyarmattartóiktól, olykor nem is eredmény nélkül. Miért nem az orvosképzés korszerűsítéséről, a munkaerőt spóroló diagnosztikai fejlesztésekről tárgyalunk? Miért nem veszünk példát Lengyelországról és Litvániáról, ahol lépcsőzetes és kiszámítható béremeléssel, letelepedést segítő programokkal lassították a kivándorlást, sőt egyre több külföldön dolgozó orvost hívtak haza?

Lázár János egyetértett azzal, hogy a gyógyszerkassza újabb csökkentéséből származó terhek egy részét a gyártók és a kereskedők fizessék meg. Valószínűleg felidézte a tavalyi szociális konzultáció nyolcadik kérdését, amely fogalmazásával is azt sugallta, hogy a gyártók eleve "sok milliárdot vesznek ki az emberek zsebéből saját extraprofitjuk érdekében." S az előre borítékolható eredmény felhatalmazza a nemzeti együttműködés kormányát a prés további szorítására. A frakcióvezető bizonyára nem tudja, hogy már tavaly a cégek fizették a gyógyszer-támogatási előirányzat egynegyedét, ami példátlan a nemzetközi gyakorlatban. Nem tudja, hogy a megszorítások következtében patikaszerek gyártását állítják le, ezreket fognak majd elbocsátani és növekednek a patikai veszteségek. Elkerülhetetlen lesz a betegterhek jelentős növelése. Ami a szegényeken, a munkanélkülieken csattan. Azokon, akik a kormánypártok szerint 47 ezer forintból is kijönnek – vélekedik Kökény Mihály.