• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Komoly károkat okozna, ha a járóbeteg-ellátás átkerülne az államhoz

Lapszemle 2019.09.30 Forrás: nepszava.hu
Komoly károkat okozna, ha a járóbeteg-ellátás átkerülne az államhoz

„A járóbeteg-szövetség mindig is a szakmai és menedzsmenti önállóság megtartásáért fog küzdeni".

Frissen felújított szakrendelők, új gépek, átalakítások – kampányban mindig „szexi” téma az egészségügy. Most sincs ez másként, szinte minden jelölt ír a programjában az ágazatról. És bár ezek között sok a látszatintézkedés, szakértők szerint komoly károkat okozna, ha a járóbeteg-ellátás az önkormányzatoktól átkerülne az államhoz. Helyben sokkal eredményesebben tudják megoldani ugyanis a problémákat. Már ha akarják, és ha van rá pénz - írta a népszava.hu.

Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász szerint bár az önkormányzati választások előtt a települések kifestik a szakrendelőt és – ha tehetik – pluszszolgáltatást vásárolnak, ezek nem oldják meg a problémákat, amelyek zömében épp amiatt keletkeznek, mert nem szakmabe­liek, hanem az egészségügyhöz nem feltétlenül értő laikusok hozzák a finanszírozási döntéseket. A jelenlegi rendszerben az az intézmény kap (több) pénzt, amelyik ügyesebben lobbizik. „A szakrendelők működési költségeit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábbi OEP) és az önkormányzatok biztosítják. A NEAK-tól kapott pénz 80-90 százaléka elmegy a bérjellegű kiadásokra, így szinte alig marad valami a fenntartásra, fejlesztésre” – mondja Rékassy.

Mégis, a szakértők egyetértenek abban, hogy csak rontana a helyzeten, ha a szakrendelők állami fenntartás alá kerülnének. Pásztélyi Zsolt, a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke például arról beszél, hogy az állam nem alkalmas a szakrendelők működtetésére. Mégpedig azért nem, mert össze akarná vonni azokat a kórházakkal. Ennek pedig az a vége, hogy a rendelőintézet működése háttérbe szorul, és minden forrást vinne a kórház. „A járóbeteg-szövetség mindig is a szakmai és menedzsmenti önállóság megtartásáért fog küzdeni, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakellátás ne csak szükséges rossz legyen” – mondja.

Dr. Dózsa Csaba egészségközgazdász, a Miskolci Egyetem docense 25 éves egészségügyi igazgatásban és finanszírozásban szerzett tapasztalatai alapján szintén úgy véli, az önkormányzatok jobb gazdái a járóbeteg-szakrendelőknek, mint amilyen az állam lenne, hiszen így helyben és gyorsan dőlnek el a dolgok.

 

Legolvasottabb cikkeink