Komplex mozgásterápia a szívelégtelenség rehabilitációjában

Azok az idős betegek, akik akut szívelégtelenséggel kerülnek kórházba gyakrabban szenvednek maradandó károsodásoktól, és nagyobb az esélye náluk az esendőségszindróma kialakulásának is, mint a fiatalabbaknál. Ezek a betegek általában lassabban is épülnek fel és felépülésük nem mindig teljes. Olyannyira, hogy közel egyharmaduk, még a két lábán sem képes megállni kapaszkodás nélkül, miután ülő helyzetből felemelkedett. Az egyensúlyuk súlyosan leromlik, sokan arról számolnak be, hogy rendszeresen elesnek. Ezenkívül mozgástartományuk is beszűkül (merevebbek lesznek izmaik), sőt gyakran más öregkori betegségek is kialakulnak náluk. Összességében véve elmondható, hogy nagyban romlik az életminőségük - írja a Well.hu egy friss közleménye nyomán a penzcentrum.hu.

Az általános rehabilitációs programok sajnos nem veszik figyelembe ezeket a problémákat, kezeletlenül hagyják őket, pedig valószínűsíthetően ez is hátráltatja a páciensek teljes felépülését. Érthető is, hogy egyre romló állapotuk miatt gyakran visszakerülnek a kórházi ellátásba. Ezek a betegek többnyire már az önellátásra sem képesek, és testük csökkent izomtömegaránya miatt (ami az öregedési folyamat természetes része) még kisebb az esélye annak, hogy ezt az önellátásra való képességet célzott izomerősítés nélkül visszaszerezzék.

A komplex mozgásterápia egyszerre erősíti az izomzatot, edzi az állóképességet, fejleszti az egyensúlyt, és növeli a mozgástartományt (azaz nyújtja az izmokat is). Ennek a rehabilitációs mozgásprogramnak eredetileg a célja az volt, hogy a betegek a korábbinál többet legyenek képesek sétálni. Ahhoz, hogy ezt biztonsággal tehessék meg, a leromlott egyensúlyukat, elgyengült izmaikat és beszűkült mozgástartományukat is fejleszteni kellett. De a terápia alkalmazásánál kiderült, hogy ez a módszer ennél sokkal több előnyt nyújt. Továbbiak a teljes cikkben