Koncentrálni kell az erőforrásokat

A kórházszövetség elnöke szerint a béremelések nélkülözhetetlenek az orvosok és szakdolgozók megtartásához, a működéshez. Markánsan foglalt állást az egészségügy jelenlegi helyzetéről és a szakpolitikai helyzetről a Magyar Kórházszövetség. Április végi éves kongresszusán ezt írásba is foglalták, s bár a dokumentum amolyan hadüzenetnek tűnik, Rácz Jenő elnök szerint nem erről van szó – olvasható a Magyar Hírlap – online oldalán.

– Szokatlanul komor képet fest a jövőről a kórházszövetség záródokumentuma. Hol volt a töréspont?
– Töréspont nincs, ugyanezeket a tényeket és gondokat fogalmazta meg szövetségünk a 2010-es és 2011-es állásfoglalásban is. Sőt, a Semmel¬weis-terv helyzetelemzése szintén az általunk is megfogalmazott tényeket rögzíti. Úgy látjuk, hogy ezt az ellátórendszert a rendelkezésre álló forrásokból nem lehet működtetni. Ha a jelenlegi gazdasági helyzet nem képes az egészségügybe többletforrásokat beletenni, akkor változtatni kell a struktúrán, a szakmai eljárásrendeken és akár a szolgáltatási csomagon is.

– Utóbbihoz viszont konszenzus kellene.
– Igen, ezért ugyancsak felhívtuk a figyelmet arra, hogy ezeket a döntéseket nem az orvos-beteg találkozáskor kell a lakosságnak észlelnie. Széles körű társadalmi párbeszéd alapján kell megállapodni abban, hogy ki mit vár el az egészségügytől, és milyen áldozatokat hajlandó hozni a megvalósítás érdekében.

– Több kórháznak vissza kell fizetnie a tavaly év végén kapott konszolidációs pénzt, mert akkor nem volt adóssága. Mely intézményeket érinti ez leginkább?
– A konszolidációs összeg visszafizetése egyetemet, megyei intézményt, városi kórházat és kis járóbeteg-szakrendelőt egyaránt érinthet. Hiszen ahogy az adósság keletkezésében vegyes a kép, a múlt év végén egyensúlyban lévő kórházak is különbözők.

– Mit gondol a kórházszövetség a bérrendezés közvetlen és közvetett hatásairól?
– A béremelések nélkülözhetetlenek az emberek megtartásában és az akut krízishelyzetek megoldásában. A kórházak gondja, hogy a kötelező béremeléseket már kifizették, de ennek ellentételezése még nem érkezett meg a finanszírozással.

– Milyen pozitív és előnytelen hatásai lesznek a hétköznapi betegellátásban annak, hogy minden szakellátó egységnek közös lesz a fenntartója?
– Ha szűkösek a fejlesztési és működési keretek, akkor nincs más lehetőség, mint koncentrálni az erőforrásokat. Az egészségügyi ellátás biztosítása mindig is állami feladat volt. Eddig ezt a feladatot az állam úgy oldotta meg, hogy az alapellátás feladatát a települési önkormányzatokhoz delegálta, míg a szakellátás alapvetően megyei önkormányzati feladat volt. Most az állam a saját intézményeiben kívánja a szakellátási feladatokat biztosítani. Az állami egészségügyi ellátásra van jó nemzetközi példa, mint ahogy az ellenkezőjére is. A nagyobb mértékű állami szerepvállalás központosított döntéshozatalt tesz lehetővé, így az akut krízishelyzetek megoldása könnyebb lehet.

– Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kongresszus fórumán közölte, a kórház-igazgatói posztok pályáztatásának nem politikai célja van. Többen a fejüket csóválták. A szövetség hogyan viszonyul az államtitkár kijelentéséhez?
– Az elmúlt években már tapasztalhattuk, hogy az egészségügyi intézmények vezetésében időnként végigsöpör a változtatás szele. Továbbra sem tartjuk szerencsésnek, ha a válságkezelés időszakában akár ágazati, akár intézményi szinten vezetőváltás történik.
A teljes interjú a Magyar Hírlap – online oldalán olvasható!