Konfliktusok forrása az új járási rendszer

Több, mint kétszer annyi, 175 járás lesz Magyarországon jövőre, mint a járási rendszer 1983-as megszüntetésekor volt (akkor 83 volt ez a szám), és pontosan ugyanannyi, ahány kistérség van jelenleg, de a határaik nem esnek egybe. Amióta tudható, hogy átalakítják a közigazgatási rendszert, sok vita folyt arról, pontosan milyenek legyenek a járások – a kormány most adta ki rendeletben, melyik település melyik egységhez tartozzon – írja a Világgazdaság – online.

A járásokat nem egy helyen több város kéréseivel ellentétesen szervezték meg. Látványos példa lehet a gödöllői járásé: annak az egyik határa már Budapestet érinti, a másik Heves és Pest megye találkozását, de kevéssel délebbre a ceglédi járás is nagyobb területet foglal el, mint a főváros – arra korábban már több polgármester is figyelmeztetett, hogy ekkora területet hatékonyan összefogni a napi ügyintézésben nagyon nehéz feladat. A Balaton környéki településeket ellenben továbbra sem kezelik egy egységként, pedig az ottani városvezetők többször jelezték, hogy a megyehatárokon átnyúlóan kéne gondolkozni róluk a különleges helyi sajátosságok miatt.

Nem kerülnek könnyű helyzetbe a határ közelében élők sem. Több járás határát az ország szélén úgy húzták meg, hogy akár 20-30 kilométert is kell utazni olyan ügyintézési feladatokért, amelyeket elvesznek a településekről, a járás két széle közt pedig még nagyobb a távolság. Ezen a téren születtek kompromisszumok: az eredeti tervek legextrémebb példája, a sátoraljaújhelyi járás korábbi formája nem valósult meg. Abban egy alig néhány kilométer széles, ám mintegy 50-60 kilométer hosszú járás jött volna létre, végül ennél praktikusabb lett a beosztás. Ám például Gyula, Balassagyarmat, Csurgó vagy Nagykanizsa vidékén nagy távolság és kevés lokális kapcsolat lesz a járás egyes települései között.

Budapesten végül a kerületek győztek: nem vonják össze őket, 23 önálló körzet jön létre. Ezek feladatköre ugyanaz lesz, mint a járásoké, csak a nevük más, a határaik pedig nem módosítanak a kerülethatárokon. A járásokban és a fővárosi körzetekben az okmányirodai ügyeket lehet majd intézni, a legtöbben elsősorban ezt vehetik észre, de átkerülnek a munkaügyi kirendeltségek, a gyámügy, a szociális feladatok, és a népegészségügyi kirendeltségek is.