Könnyebben fűtenek a kórházak is

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének volt elnöke a magyaridők.hu érdeklődésére azt mondta: bár nincs előírás arra, hány foknak kell lennie egy kórteremben, hiszen eltérőek az adottságok, a 20 Celsius-fok, ahogyan a lakásokban, elvárható hőmérséklet. Molnár Attila szerint azonban összességében a megugró kiadásokkal együtt sem beszélhetünk horribilis tételekről, már csak azért sem, mert a távhő-, illetve gázenergia-ráfordítások az összkiadásokon belül átlagosan mindössze 5-6 százalékra tehetők.

A pluszkiadások így annak ellenére nem okozhatnak problémát az intézményeknél, hogy náluk nem volt rezsicsökkentés. Volt ugyanis energetikai korszerűsítés, ez kisebb-nagyobb mértékben szinte már az ország összes egészségügyi intézményét érintette. Több helyen a teljes hűtési-fűtési rendszer megújult, de legalább a nyílászárók cseréjére mindenütt futotta az uniós projekteknek köszönhetően, és ez jelentősen megkönnyíti az épületek kifűtését.

A kiadásokat az is visszafogta, hogy a kórházak államosítását követően szinte azonnal központosított közbeszerzés alá vonták az energiabeszerzést, ami – főleg a korábban rossz alkupozícióban lévő kisebb kórházakban – érdemben mérsékelte az ilyen jellegű kiadásokat. A kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátóközpont statisztikái szerint ez az energiahordozók árindexében is megmutatkozik: 2013-tól gyakorlatilag folyamatosan egyre olcsóbban jutottak földgázhoz és távhőhöz is a kórházak, míg korábban éves összevetésben több mint tízszázalékos árnövekedésre is volt példa.