• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Kórház járványra optimalizálva

Lapszemle 2020.09.20 Forrás: Népszava Online
Kórház járványra optimalizálva

A szuperkórház 2026-os indulása nem hozza nehéz helyzetbe a többi budapesti intézményt, állítja Bedros J. Róbert.

Nem pluszkapacitásként jelenik meg a Dél-budai Centrum 1200 ágya a hazai egészségügyben, így a szuperkórház 2026-os indulása nem hozza nehéz helyzetbe a többi budapesti intézményt, állítja Bedros J. Róbert. A projektért felelős miniszterelnöki megbízott szerint az új intézményt nem mérete és korszerűsége teszi különlegessé, hanem az, hogy a koronavírus-járvány tapasztalatait felhasználva, a következő évtizedek egészségügyi kihívásaihoz igazították hozzá, írja a Népszava online

Pandémiák sora jön, és ez új kihívás elé állítja az egészségügyet, Magyarországon és világszerte egyaránt. Ha már működne a dél-budai szuperkórház, akkor a koronavírus elleni küzdelem zászlóshajója lenne – hangsúlyozza a közel 300 milliárdos projektért felelős Bedros J. Róbert. A szuperkórház egyelőre azonban csak papíron létezik (a tervezés már a középső fázisban tart), ám máris bővíteni kellett a tervezési programot – épp a koronavírus pusztítása miatt.

Az új rendszer lényege, hogy a szuperkórházban egy többszintes közlekedőtengely két oldalára csatlakoznak az egyes ellátási területek. A „szállítási folyosók” külön-külön útvonalakon haladnak, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt. A rendszer kiemelkedő tulajdonsága a rugalmas szakaszolhatóság. Azaz az egyes egységeket egymástól függetlenül és elszigetelten lehet használni, amely a járványhelyzetben komoly előnyt jelent. A legfontosabb szempontot, a betegutak elkülöníthetőségét (és persze ugyanilyen lényeges a dolgozók biztonsága is) remekül kiegészíti a betegek szeparálhatósága: ugyan a Dél-budai Centrum egyik alapvetését, miszerint a pácienseket egyágyas szobákban kell elhelyezni, kezdetben sokan támadták, de mára egyértelművé vált: járványhelyzetben nincs biztonságosabb módja a betegek elkülönítésének. Egyszóval nem a hatalmas kapacitás teszi szükség esetén a dél-budai szuperkórházat elsőrangú járványkórházzá, hanem a szerkezeti és gyógyító struktúrája.

Az intézmény egyébként monumentális – a honi egészségügyi lépték szerint mindenképpen. A projektért felelős miniszterelnöki megbízott szerint a szuperkórház túlmutat önmagán: a hazai egészségügy megújításának példaképe, ugródeszkája lesz. Márpedig ehhez nem elegendő centrumkórházakat felhúzni és orvosi műszerparkokat cserélni: teljes szemléletváltásnak kell bekövetkeznie. És félreértés ne essék – figyelmeztet Bedros J. Róbert –, nemcsak az ágazatban dolgozóknak kell idomulniuk a változásokhoz, hanem a betegeknek is. Utóbbiak hozzáállását nyilván nem lehet „központi utasítással” átformálni, a betegek csak akkor néznek másképp az állami ellátásra, ha annak színvonala versenyképes a magánszolgáltatások nívójával. Hogy a páciens milyen képet alakít ki az ellátásról, az attól függ, mennyire betegközpontú a gyógyítók magatartása. „Ha bemegyünk egy étterembe, az az alap, hogy ízletes ételt kapunk, úgyhogy a hangsúly egyszerre van az étel és a szerviz minőségén. Ha kedves és tisztelettudó a pincér, akkor kialakul a bizalmi légkör, és még az étel íze is jobb” – hoz példát Bedros J. Róbert.

Hogy adott legyen a „bizalom”, el kell érni, hogy a közgyógyítás szakdolgozói beteg- és családközpontú ellátást nyújtsanak. Nem vitás: ennek érdekében évtizedes, megcsontosodott gyakorlatokat kell szemétre vetni, illetve elengedhetetlen a kellő erkölcsi és anyagi megbecsülés is.

Mindenesetre a miniszterelnöki megbízott biztos benne, hogy a tervezett határidőre, azaz 2026 tavaszára mindenképpen megépül a kórház – mégpedig ott, ahova eredetileg tervezték.

Az esetleges, háttérben zajló politikai csörtékkel, pontosabban az azokról szóló hírekkel Bedros J. Róbert egyáltalán nem kíván foglalkozni. Szerinte a kormány soha nem akart eltérni az eredeti elképzeléstől – ezt bizonyítja, hogy mindjárt közzé is teszi az eredeti helyszínt körbeölelő, az új közlekedési hálózat létrehozásáról szóló kormányhatározatot. Ami a szakmai észrevételeket illeti, azokra a miniszterelnöki megbízott válasza az, hogy a kormány azért elkötelezett Dobogó mellett (és egyébként már meg is vásárolta a területet), mert azoknak a követelményeknek, amelyeket a teljes tervezői szakmai stáb megfogalmazott, más terület egész egyszerűen nem tett eleget. Ami pedig az egészségügyi közgazdász érveit illeti: Dobógon nincs mocsár, nincs semmiféle tőzegláp, állítja határozottan Bedros J. Róbert.

A Dél-budai Centrum gyógyítóinak derékhadát a Szent Imre kórház jelenlegi gárdája adja majd. Továbbá, jelenleg külföldön gyógyító kitűnő szakemberek is jelezték Bedros J. Róbertnek, hogy a szuperkórház startja után szívesen dolgoznának ott, és hoznák magukkal a komplett csapatukat is. Az nem vitás, hogy a munkatársak bizonyos százaléka más kórházakból érkezik majd, de ez nem okoz rendszerszintű feszültséget, sőt. „Ugyanis arra is figyelnünk kell, hogy a szuperkórház 1200 ágya még vétlenül se eredményezzen kapacitásnövekedést a magyar egészségügyben. Magyarán: szükségszerűen átformálódik a rendszer, más intézményekből érkeznek komplett osztályok – magától értetődően a munkatársakkal együtt. Az átstrukturálási folyamat eredményeképpen pedig az adott kórházban megszűnik az adott ellátás, azaz nem kell egy kisebb állománnyal több feladatot menedzselni”, világít rá a miniszterelnöki megbízott, miképp marad arányos az intézmények terhelése.

Legolvasottabb cikkeink