Kórházadósság a megyei intézményekben

Míg évekkel ezelőtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház is ott volt a lista élén, most már nincs az első tíz legnagyobb adós között. A kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórházban pedig ahogy korábban, most sincs szállítói tartozás - írta körképében a szon.hu.

– A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház (SZSZBMK) lejárt adósságállománya az előző évhez képest javult, július végével 1,1 milliárd forint volt, ez intézményünk kétheti finanszírozásának megfelelő érték – nyilatkozta a lap kérdésére dr. Molnár Andrea. – Ezen belül az adósság szerkezetében változás történt. A  hosszú ideje, 60 napon túl lejárt kifizetetlen számlák minimálisak, nem érik el a költségvetés 0,5 százalékát, ami egy stabil likviditási és gazdálkodási helyzetet jelent, s a kórházainknak ellátási problémákat, a működési zavart vagy fennakadást nem okoz – mondta az SZSZBMK gazdasági igazgatója. A beszállítóknak folyamatosan fizetnek, mindez ütemezetten és tervezetten folyik, az esetleges minimális késedelmet pedig előre egyeztetik a partnerekkel.

– Az adósság növekedését teljesen megállítani sajnos illúzió, ilyen tartalék már nincs a rendszerben, az egészségügy mindenki által tapasztalt és ismert forráshiánya nálunk is érezteti hatását – mondta dr. Adorján Gusztáv. A főigazgató hozzátette: a tavalyi konszolidációk után jelentős eredménynek tekintik, hogy az eladósodás növekedésének az ütemét sikerült csökkenteni.

– Jelenleg nincs lejárt szállítótartozásunk, minden szállítónknak határidőben fizetünk – tájékoztatta a lapot Hegyi Henrik. A kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórház főigazgatója szerint a legnagyobb kihívás, hogy az ellátandó területükhöz szükséges orvoslétszámmal rendelkezzenek, mind szakmai összetételben, mind létszámban.
Talán majd uniós forrásból.

– Ehhez nagyon sok forrást kell biztosítani a bérekre, ami feltételezi, hogy szigorú gazdálkodást folytatunk. Folyamatosan keressük a legkedvezőbb árat adó beszállítókat, és amikor lehetőség van rá, újratárgyaljuk a szolgáltatási díjakat – derült ki az „apró gazdálkodási fortélyokról". A fejlesztésekre uniós forrásokat keresnek, hogy ne a működési pénzeket kelljen erre a célra felhasználni. Az egyes területeknek pénzügyi kereteket határoznak meg, amelyek betartását szigorúan ellenőrzik...