Kórházak adóssága: mégis, miből áll össze?

A legutóbbi Kormányinfón azt javasolta az egészségügyet irányító miniszternek Orbán Viktor, hogy bátran nyúljanak a kórházi beszállítók "extraprofitjához". Tapasztalatai szerint a beszállítók egy része nagy multi, azaz "nagy halak a vízben", akik extraprofitot érnek el. Ma pedig a tavalyi közel 80 milliárd forintos adósságrendezéssel megbízott főtárgyaló felé történő adatok beszolgáltatásának határideje jár le. Molnár Attilát, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) leköszönő elnökét kérdezte az mfor.hu arról, milyen tételekből állhatnak össze ezek a bizonyos adósságállományok.

Legfontosabb elemként a kórházak államilag determinált költségvetését említi. Az államilag meghatározott büdzsé tökéletesen működik az államigazgatás számos területén (hivatalok, iskolák, óvódák, bölcsődék), ahol a tervezett ellátás vagy szolgáltatás nem változik év közben. De a kórházak a betegellátás miatt nem tudnak így működni, a spontán történések miatt képtelenség előre kiszámítani, hány beteget kell ellátni egy évben. Óriási ellentmondás húzódik abban is, hogy míg az államháztartási törvény előírja, fedezetlen kötelezettségvállalás nem vállalható, addig az egészségügyi törvény kimondja, hogy a beteg nem maradhat ellátatlanul.

„Sokan kérdezik tőlünk, miért nem tudunk megfelelő költségvetést kalkulálni? A válasz erre az, hogy ha valaki egyszer főre lebontva megmondja, hogy abban az évben hány embert kell ellátnunk, akkor fogunk tökéletes büdzsét felmutatni” – véli Molnár Attila.

Az elmúlt években számtalan dolog növelte a kórházak kiadásait, ilyenek például az áfaváltozások, vagy a sok apró adómódosítás, amelyek beépültek, pedig azok finanszírozási oldala nem biztosított. Az remek, hogy az elmúlt időszakban mennyi többletpénzt kapott az egészségügy, de ezek szinte teljesen mértékben bérre mentek el. A szakértő felhívja a figyelmet, hogy nem a közalkalmazotti bérekre gondol. Kevés az egészségügyi személyzet, ezért az ellátások jelentős, kulcsfontosságú részét – például aneszteziológia – olyan orvosok látják el, akik szerződéses kapcsolatban állnak a kórházakkal. Ebből következik, hogy olyan ellentételezési megállapodások születnek, amelyek a kórházak számára nagyon nehezen kezelhetőek. Ha drága is, be kell vállalniuk, különben műtétek maradhatnak el. Itt jön be az égető szakemberhiány, aminek hatására ez az állapot létrejöhetett.

„Remek, hogy a vidéki kórházakban fantasztikus fejlesztések történtek, de azt látni kell, hogy az új épületek, az új technológiák üzemeltetési szempontból fajlagosan lényegesen drágábbak, mint előtte. Például, ha klimatizáltak egy épületet, akkor annak a megemelkedett rezsijét is a régi keretből kell finanszírozni, annak tehát nincs fedezete. Ez olyan, mint amikor drágább autót veszek, akkor abba drágább alkatrész is kell” – mondja a szakértő.

És akkor ott van még, hogy exportigényes a gyógyellátás, a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök döntő része külföldről származik. Ezek árát pedig alapjaiban befolyásolják az árfolyamemelkedések. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatók ezt beépítik, már csak azért is, mert tudják, hogy 7-8 hónappal később fogják megkapni termékeik díját. Sokszor nekik is hitelből kell mindezt finanszírozni, s ennek a költségei nyilvánvalóan beépülnek áraikba.

„A miniszterelnök úr említette, hogy a multik okozzák a többletköltségeket. Ha itthonról meg lehetne venni a szükséges termékeket, onnan vásárolnának a kórházak. De külföldről két helyről lehet behozni. Az olcsóbb Kínából, vagy olyan országból, ahol minőséget gyártanak. De a kínai termékek használhatatlanok. Négy kínai gumikesztyűt elszakít az orvos, mire talál egy jót, míg egy európai országból vásárolt gumikesztyű mindegyike kiváló termék” – mutat rá a szakember. E vásárlások közbeszerzési eljárásokon alapulnak. Ezeket minimum két szinten ellenőrzik, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) és a Miniszterelnöki Hivatal.

„Ha a multik ilyen gaz dolgokat csinálnak, hogy extraprofithoz jutnak a magyar kórházak oldalvizén, akkor hogyhogy nem derül ki ezeken az ellenőrzéseken?” – teszi fel a kérdést az EGVE volt elnöke, aki a január 14-i önkormányzati egészségügyi napokon is ezekre a kérdésekre keresi majd a választ előadásában.

Mint mondja, a finanszírozás elmaradottsága is hozzátesz az adóssághoz. Nem tartható állapot, hogy kórházon belül az orvosi szakmák egyikét a másik terhére dotálják. Ezt a komplex kérdést rendszerszerűen kell megoldani, nem tűzoltásszerűen. Arra a kérdésre, hogy a gazdasági igazgatók kulcsszerepét tölthetnének-e be a kórházakban, azt mondja, Magyarországon ma nincsenek abban a helyzetben, hogy azt mondják: nincs tovább, elzártam a pénzcsapot. Mert a betegek meg jönnek. Ezért egy gazdasági igazgató nyilván kreatívan kitalál valamit, hogy az egészségügyi törvénynek megfelelően a beteget ellássák.