• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Kórházak az ország szélén

Lapszemle Forrás: Figyelő

Október 25-től betegek szabadon mozoghatnak a tagállamok között, egészségügyi szolgáltatót választva.

Audi helyett csak egy Opel Corsa ára volt – mondogatják büszkén a németek, amikor egy Magyarországon elvégzett komplett fogászati kezelés után hazatérnek. Egy uniós direktíva honi jogrendbe történő átültetése nyomán azonban már nem csak az olcsóbb szolgáltatások okán érkezhetnek hozzánk külföldi páciensek. A jogszabály kimondja: a lakóhely szerinti ország társadalombiztosítási rendszerének meg kell térítenie a beteg külföldi egészségügyi ellátásának költségeit. Egészen pontosan azt az összeget, amennyi a beavatkozás ottani ára. A különbözetet a betegnek kell állnia.

A vonatkozó irányelv 2011 áprilisában lépett hatályba, azt az országok jogrendbe 30 hónap alatt kellett átültetni – ez a periódus ér véget október 25-én. Ekkortól tehát a betegek szabadon mozoghatnak a tagállamok között, egészségügyi szolgáltatót választva. A jogszabály szerint az engedély „nem tagadható meg" abban az esetben, ha bizonyítottan jobb eredmény várható egy külföldi ellátónál, illetve akkor, ha „elvárható időn belül" nem teljesíthető a kezelés itthon. Utóbbi azt jelenti, hogy akkor, ha egy hazai - akár a lakóhelytől mégoly távol eső - intézményben belátható időn belül van hely a várólistán, akkor azzal köteles élni a páciens, ellenkező esetben, ha mindenképpen ragaszkodik a külföldi ellátóhoz, csak saját költségére kezeltetheti ott.

A sürgősségi ellátás kivételével mindenkinek engedélyt kell majd kérnie az OEP-től, aki a hazai tb-kassza terhére szeretne külföldön szolgáltatást igénybe venni. A kérvényt pedig nyolc napon belül kötelezően el kell bírálnia a hatóságnak. Az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlása azt is lehetővé teszi, hogy hozzánk jöjjenek gyógyulni a külföldiek.

Azzal kapcsolatban, hogy a külföldi betegek ellátásában mekkora potenciál lehet nemzetgazdasági szempontból, megoszlanak a szakértői vélemények. Kincses Gyula, a Magyar Egészségügyi Turisztikai Tudományos Társaság elnöke szerint a liberalizációhoz köthető betegmozgás kisebb mértékű lesz, mint azt sokan gondolják és elsősorban a járóbeteg-ellátásban, illetve az olcsóbb beavatkozások terén hozhat változást. Legfőképpen a határ menti településeket érinti: mondjuk egy párkányi betegnek vélhetően nagy könnyebbséget jelent majd, hogy nem kell Besztercebányáig elmennie egy fülfájással, hanem azt a szlovák tb terhére ellátják az esztergomi kórház rendelőjében is. Más azonban a helyzet egy kórházi beavatkozás, mondjuk epekő esetén. Ekkor a saját biztosítójával már engedélyeztetni kell a magyarországi kezelést, ami azért egy fokkal bonyolultabb eljárás. Ha egy uniós tagállam betege jön hozzánk, itteni biztosítottá válik, ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a magyarok, ily módon felkerül a hazai várólistákra, és abban a sorrendben látják majd el. További részleteket a Figyelő legújabb számában olvashat. (Figyelő 32-35. oldal)

Legolvasottabb cikkeink