Kórházat nyit a Doktor24

Kóka János 1996-ban szerzett diplomát a SOTE-n, nevét mégsem az orvosi hivatással, hanem a politikával, jobb esetben az informatikával kötheti össze az olvasó. Lancz Róbert a Doktor24 vezérigazgatójaként az egyik legnagyobb hazai foglalkozás-egészségügyi és járóbeteg-ellátó cégcsoportért felel. Évtizedek óta együtt dolgoznak Kóka Jánossal üzlettársként a magán-egészségügyi intézmény élén. A közelmúltban a Doktor24 két külföldi befektető segítségével hajtott végre tőkeemelést. A döntés hátteréről, a hazai egészségpiac helyzetéről és a koronavírus-járvány okozta változásokról is kérdezte az mfor.hu a Doktor24 vezetőit.

Van sejtésünk, de azért biztos, ami biztos, megkérdezzük: honnan ered a Doktor24 elnevezés?

Kóka János: – Ahogy a 24 óra felölel egy napot, ugyanúgy próbáljuk lehetővé tenni mindenkinek – a családnak, a munkatársaknak, az ügyfeleknek –, hogy ha ellátásra van szükségük, akkor azt itt megtalálják. Ezt a gyermekellátásunk már a nyitvatartási idő alatt le is fedi, a felnőttek ellátásában a 0–24 órában elérhető orvos lehetősége pedig az új kórházunk indulásával veszi kezdetét. Magyarországon még nincs magánpraxisban teljes körű, 0–24 órás ügyelet, mert ha valaki éjjel jönne bőrgyógyászati vizsgálatra, akkor az olyan drága lenne, hogy nem érné meg a páciensnek. De arra törekszünk, hogy sürgős esetben 365 napon keresztül 24 órában lássuk majd el a hozzánk fordulókat.

Az új kórház nyitása mikor várható?

 – Az év végét tűztük ki, de úgy látjuk, hogy tesztüzemben talán már ősszel is el tudunk indulni. (A cikk megjelenése óta kiderült, hogy csúszik az építkezés, és reálisan jövőre nyílik meg az új rendelő - a szerk.).

Azt gondolná az ember, ha valakinek van egy kórháza, akkor evidens, hogy oda megy az egészségügyi problémájával. Tényleg így van?

– Dehogy. Vegyük mindjárt a sürgős esetben hívható mentőszolgálatot. Ez Magyarországon – ahogy világszerte mindenütt – központosított. Ha nagy baj van, akkor mentőt hívunk. Az állami rendszerből kivenni a mentést se nem finanszírozható, se szakmailag nem vállalható. Maximum annyi történhet, hogy a mentőközpont igénybe veszi a magáncégek szolgáltatásait. Hasonló a helyzet a baleseti sebészettel, ahol folyamatosan rendelkezésre kell állniuk a műtőknek: ez is közfinanszírozott terület, amelyet az állam nem helyez ki magáncégeknek. Persze képbe kerülhetnek, de ez nem tipikus. Hasonló a helyzet az elképesztően magas eszközigényű és költségű beavatkozásoknál is, mint a koponyaűri sebészet, a szívsebészet – a nyitott szívműtétek tízmillió forintba is belekerülnek – vagy az onkológia. Ezekben nyilván lehetne a magán-egészségügyi szolgáltatóknak is valamekkora szerepük, hiszen a közfinanszírozott állami ellátásban a gondozást előíró orvos felügyelete mellett a magánellátásban végzendő kemo- vagy sugárterápia ugyanúgy lehetséges, mint a dialízis vagy a képalkotásban a röntgen, illetve a CT. (...)

Nem vette el a befektetők kedvét, hogy amint megkötötték a megállapodást, és a pénz beérkezett a Doktor24 számlájára, egy héttel utána be kellett zárni a rendelőket a koronavírus-járvány miatt?

– Kétségtelenül sajátos volt a helyzet. Az Andrássy úton tárgyaltunk, és amikor megszületett az üzlet, hiába szerettünk volna arra koccintani egy pohár pezsgővel, a veszélyhelyzet miatt minden zárva volt. Így hát gratuláltunk egymásnak, kezet fogtunk, és elbúcsúztunk. De még az üzletkötés előtt átírtuk az üzleti terveinket, és készítettünk többféle szcenáriót. Tudtuk, hogy több száz millió forint forog kockán a koronavírus miatt. Elmondtuk a befektetőknek, hogy mi fog történni, ők pedig elképesztően támogatóak voltak.

Kellett árat emelniük a járvány miatt?

Lancz Róbert: – Nem. Annak hatására, hogy a járvány miatt kiesett nagyságrendileg félmilliárd forintos árbevételünk, költséget csökkentettünk, de nem a munkaerőét. Mi minden dolgozónkat megtartottuk, inkább a külső szolgáltatásokon spóroltunk. Ugyanakkor az is nagy segítség volt, hogy elnyertünk egy 280 millió forintos támogatást a Nemzetközi Befektetési Ügynökségtől. Emellett a korábbi évek nyereségeiből képződött eredménytartalékunk is lehetővé tette, hogy nem kellett jelentősen megszorítanunk. Úgy véljük, a most kiesett árbevétel idővel visszajöhet. Aki például elhalasztott egy szűrővizsgálatot, vagy azért nem jött, mert nem akut egészségügyi problémája volt, az valószínűleg később felkeres minket. A látogatottságunk már most, július közepére gyakorlatilag visszatért a vírus előtti szintre.

Hozott a járvány olyan új területet, amelyre az üzletkötés előtt nem gondoltak?

K.J.: – Berobbant a távdiagnosztika, vagy más néven telemedicina. Egyéb területre, mint például a vakcinakutatás, mi nem merészkedünk. A teszteknél sem láttunk olyan megbízható terméket, amit jó szívvel behoztunk volna. Ezért inkább rekordgyorsasággal belevágtunk a telemedicinába. Miután bezártunk, egy hétre rá már teljes csapattal készen álltunk a páciensek virtuális fogadására.

Továbbiak az interjúban