• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kórházbezárások jöhetnek a választások után

Lapszemle Forrás: vasarnapihirek.hu

A szakemberhiány is az oka a kórházak intenzív adósságnövekedésének.

A munkaerőhiány egyre nagyobb mértékben felelős (a már ismert okok mellett) azért, hogy egyre intenzívebben nő a kórházak adóssága – próbálta megfejteni Kincses Gyula, hogy mi miatt gyorsult fel 2017 első hónapjaiban az egészségügyi intézmények eladósodása.

Tavaly 58 milliárd forint volt a kórházak adósságállománya – amiből novemberben 45 milliárdnyi, 30 napon túli tartozást az állam kifizetett. A Magyar Államkincstár úgy találta idén április végére – a maradvánnyal együtt –: már 28,1 milliárd forintra duzzadt az intézmények tartozása. Ráadásul egyre tempósabban hízik az adósság, csak az utolsó hónapban 5 milliárddal lett nagyobb. Vagyis napi 125 milliós mínuszt termelnek a kórházak. A tetemes adósság több mint harmadát tíz intézmény hozta össze – írja a vasarnapihirek.hu.

Kincses Gyula magyarázata szerint többletköltséget jelent a kórházaknak például az is, hogy a szakmunkás bérminimum év elejei emelése sok egészségügyi dolgozót is érintett, ezt pedig az állam nem kompenzálta, csak az orvosokét, szakdolgozókét. Pedig fűtő, karbantartó és portás nélkül sincs kórház.

A szakember, volt egészségügyi államtitkár szerint jelentősebb, és az állammal szemben szintén nem érvényesíthető pluszkiadást jelent a szakorvoshiány az intézményeknek, amelyek kénytelenek megbízási szerződéssel, részmunkaidőben foglalkoztatni orvosokat, akiknek viszont így az órabérük jóval többre jön ki, mintha teljes munkaidőben, a bértábla szerinti fizetésért dolgoznának. Nincs azonban a kórházaknak választása: örülnek az orvosnak így is, nélkülük osztályokat zárhatnának be.

Az egészségügyi szakember szerint évente 80-100 milliárd forinttal többet kellene az államnak kórházfinanszírozásra költeni, de ez szerinte még mindig nem elég, mert egyre több a beteg, illetve egyre fejlődik – és drágul – a gyógyítás. A rendszer fenntarthatóbbá tétele érdekében szerinte „ésszerűsíteni" kellene. Csakhogy a szakmai alapon végrehajtott átalakítás során szinte biztos, hogy kórházakat kellene bezárni, a kormányok – politikai színezettől függetlenül – ódzkodnak ettől. Ám szerinte a 2018-as választás után már nem halogatható tovább ez a lépés, komplett telephelyeket kell becsukni.

További részletek a weboldalon.