Kórházépítés a 21. században csúcstechnológiával

a kórházberuházások sikeressége nem mérhető pusztán a beruházási költségekkel. Kevesen lepődnek meg, ha olyan híreket kapnak, hogy egy nagy kórházépítés elhúzódik vagy a költségek megnőttek – ez nemcsak Magyarországon, de a nyugati világban is szinte mindig igaz. A KPMG adatai szerint az Egyesült Királyságban a közelmúlt kórházépítéseinek 70 százalékánál túllépték a költségvetés kereteit, 80 százalékban pedig időbeli csúszások is voltak, ami nagyjából megegyezik a magyarországi építőipar mutatóival - írja a vg.hu-n Tóth Mónika, a KPMG egészségügyi tanácsadó csoportjának vezetője.

A problémák okozója sokszor nem a hagyományos értelemben vett építkezés, hanem az úgynevezett klinikai tervezés, azaz a kórház funkcionális megtervezése: melyik részleg, osztály hol helyezkedjen el az épületen belül ahhoz, hogy az orvosoknak, betegeknek, személyzetnek a lehető legkevesebbet kelljen a helyszínek között mozgással töltenie.

A legtöbb beruházási probléma abból adódik, hogy a megrendelő már az építkezés közben rájön, hogy nem megfelelő az elképzelés, s menet közben változtat a terveken, akár az építési szakasz kellős közepén.

Ezen részben segíthet az, ha a tervezés megfelelő orvosszakmai támogatást kap az első pillanattól kezdve, és sikerül a terveket konszenzussal lezárni. Mivel azonban egy kórházépítés többéves folyamat, az is előfordul, hogy a legújabb innovációk, technológiai újítások egyszerűen fölöslegessé tesznek egy helyiséget, vagy érdemben megváltoztatják a megszokott betegutat. A kórházépítés így rendkívüli előrelátást is igényel, de mivel még három-öt évre sem képes senki előre megjósolni, hogy milyen technológiai változások következnek be, ezért a legfontosabb képesség a rugalmasság. Az egészségügyben a mozgatható falak, dinamikusan alakítható terek már alapkövetelménynek számítanak.

A másik gyakran vitatott tényező a kórház mérete... A teljes cikk itt olvasható