Kórházi adósság: egyre nőnek a várólisták

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb intézményben már alig végeznek nem sürgős beavatkozásokat. Mindezt teljesítményük kényszerű visszafogásával magyarázzák. Az egészségügyért felelős államtitkárság a napokban számolt be arról, hogy a harmadik negyedévi kórházi adósságállomány-felmérés szerint 163 intézmény összesen 47,5 milliárd forint fizetési határidőn túli kötelezettséget halmozott fel októberig. A második negyedévben ez az összeg 36,5 milliárd forint volt, azt viszont még nem tudni, év végéig mekkora tartozásállomány gyűlik össze. Kórházvezetők közölték, a szakmai szervezetek által előre jelzett 80-90 milliárdos összadósság a felmérés eredményétől függetlenül „benn van a rendszerben", az intézmények ugyanis számláik átütemezésével tolták ki a fizetési határidőket az év végig.

A tárca a már lejárt szállítói tartozásokat összesítette, így a kapott adatok nagymértékben eltérnek a valós állapottól. A kormányzat szerint az adósságról nyilvánosságra hozott számok ellenére „a várólisták alakulása azt mutatja, hogy ezt az eredményt az intézmények a belső adósság növekedésének terhére tudták csak elérni".

A megnövekedett várólisták orvoslására az államtitkárság úgy osztotta fel az intézményeknek e hónapban juttatott 27,5 milliárd forintos pluszpénzt, hogy annak mintegy 10 százalékát kizárólag a leggyakoribb beavatkozásoknak számító műtétek elvégzésére lehet fordítani. Ilyen például a szívkatéterezés és a nyitott szívműtétek, valamint a csípő-és térdprotézis-beültetés. Ezeket a beavatkozásokat - amennyiben nem akut esetről van szó - átlagban egyéves várakozási idővel végzik el, térdprotézisre pedig akár több évet is várni kell.

Jelenleg azonban a várakozási időkről is nehezen lehet tiszta képet kapni, hiszen azt az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) monitorozta, amit az Orbán-kormány egyik első intézkedéseként megszüntetett.