• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Kórházi fertőzések - a TASZ összesítése

Lapszemle 2018.12.05 Forrás: TASZ
Kórházi fertőzések - a TASZ összesítése

A jelentés szerint közel ötezren voltak azok, akik a multirezisztens baktériumok által terjesztett fertőzést elkapták.

Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozni az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Idén ezt ugyan rendeletmódosítás és trükközés kísérte, de végül megismerhettünk néhány adatot. A jelentés idén sem lett érthetőbb, ezért a TASZ végezte el a munkát, és emeli ki az idei jelentés legfontosabb statisztikai adatait!

Mint írják: "Bár a jelentést évek óta kritizáljuk, egyelőre nincs más, amiből információt szerezhetnénk a kórházi fertőzések számáról. A jelentést egyrészt azért nem tartjuk megfelelőnek, mert nem tartalmazza azokat a számokat, amelyek valóban hasznos információt nyújtanának az állampolgároknak. Nem derül ki ugyanis belőle, hogy végülis hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg kórházi fertőzés miatt, és nem tudhatjuk meg a kórházakra bontott megbetegedések számát sem. 

Másrészt az alapvetően szakmai jelentés a laikusok számára nehezen értelmezhető formában közli azokat az adatokat is, amelyek megtalálhatók benne. Mi érthetőbbé és átláthatóbbá szeretnénk tenni az egészségügyet, ezért pert indítottunk az EMMI ellen, hogy legyenek nyilvánosak a kórházakra lebontott kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok is. Jelenleg a Kúria döntését várjuk, de amíg ezekhez a számokhoz nem férünk hozzá, összegyűjtöttük a legfontosabb statisztikákat az idei jelentésből (ami 2017-ről szól)." 

Járványok a rossz kórházi állapotok miatt

A jelentés kitér a járványokra, vagyis az egymással összefüggő fertőzéses esetekre. A kórházi állapotokról sokat elárul, hogy maga a jelentés is kiemeli: a járványok kialakulásában szerepet játszik, hogy  kevés az egészségügyi dolgozó, a kórházak zsúfoltak és nincs lehetőség a megfelelő elkülönítésre sem.

Folyamatosan nő a kórházi fertőzések száma

A multirezisztens kórokozók (MRK-k) olyan baktériumok, amelyek a legtöbb antibiotikumra nem reagálnak. Az általuk kiváltott különböző típusú kórházi fertőzések nehezen vagy egyáltalán nem gyógyíthatóak. Az ilyen eseteket a kórházaknak kötelező jelenteniük a központi nyilvántartásba. Az MRK-fertőzések gyakorisága az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2017-ben 25,1 fertőzés jutott 10.000 kibocsájtott  betegre. 

 

 

Mit jelent valójában ez a szám? Tavaly megközelítőleg kétmilliószor láttak el betegeket magyarországi kórházakban. Ennyi beteget bocsátottak el azokból az intézményekből, ahonnan MRK-fertőzést jelentettek. A jelentés szerint közel 5000-en voltak azok, akik a multirezisztens baktériumok által terjesztett fertőzést el is kapták. Ez egy kisváros lélekszámának felel meg, ennyi nagyjából Nagymaros vagy Mezőhegyes teljes lakossága. 

 

A multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések  aránya valamiért nagyon eltér egyes régiókban. Például az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön is nyolc-nyolc intézmény található, ehhez képest az északi régióban tízezer betegre több mint kétszer annyi fertőzés jutott. Tényleg igaz lenne, hogy az Észak-Alföldön ennyivel rosszabb a helyzet, mint a dél-alföldi régióban? Az eltérések okait csak találgathatjuk, a jelentés ugyanis nem ad magyarázatot rájuk. Viszont a két régió a lakosság és az egészségügyi intézmények számában is eltér, így igazából nem is összehasonlíthatók. A régiós összehasonlítás tehát szakmailag, módszertanilag nem is állja meg a helyét – de akkor miért szerepel egy erről szóló táblázat a jelentésben?

Az is lehet, hogy a fertőzések esetszáma nem is tér el olyan nagyon, csak eltérő arányban jelentik be a kórházi fertőzéseket a különböző intézmények. Pedig az ÁNTSZ mindig kimagasló jelentési fegyelemről beszél. Szakértők azt is rebesgetik, hogy sok esetben nincs kellő kapacitású labor vagy személyzet, hogy diagnosztizálják a fertőzéses eseteket. Egy biztos: sokkal többet árulna el a valós képről az a kórházankénti bontás, aminek a nyilvánosságáért már több mint egy éve pereskedünk. Így nem az egymáshoz képest torzító régiós adatokat vethetnénk össze, hanem az azonos szintű intézmények adatait. Tehát a városi kórházat a városi kórházzal, a megyei klinikák adatait a megyei klinikákkal. 

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink