A fertőzésszám emelkedése ellenére a kórházakban felhasznált kézfertőtlenítőszer mennyisége két év alatt 29 százalékkal csökkent.
Hiába a jelentős Európai Uniós támogatás 2010 és 2019 között a GDP 5 százalékáról 4,3 százalékra csökkent a költségvetés egészségügyre fordított kiadása. Ezt a koronavírus járvány miatt fellépő ellátási szükségletek növekedése ellenére is csak 5,2 százalékra emelték 2020-ban, illetve 2021-ben 5,3-ra, írja a GKI Gazdaságkutató legújabb kutatását idézve a hvg.hu.
A kiadásnövekedések meghatározó tételei voltak, hogy jelentősen emeltek az orvosok és a szakdolgozók bérén, illetve a koronavírus járvány után pótlólagos beruházási és működtetési szükséglet jelentkezett. Ezt jelzi az is, hogy a költségvetés egészségügyi kiadásai 2010 és 2019 között reál értelemben mindössze 23 százalékkal bővültek, 2021-re pedig 63 százalékra emelkedtek.
A kutatás szerint a jelenlegi rendszerben folyamatosan újratermelődik a kórházi adósság, ezért hosszú távon nem biztosított a fenntartása. A dolgozók bérét minden hónapban fizetni kell, ezért általában a beszállítók, a szolgáltatók követelései nem élveznek prioritást, csökken a szolgáltatások igénybevételének gyakorisága. Ez pedig negatív hatással van a takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások minőségére, ami kihat a kórházi fertőzések terjedésére.
A számítások szerint, ha 10 ezer betegre, vagy 100 ezer ápolási napra vetítjük a kórházi fertőzések gyakoriságát, akkor drasztikus növekedés valósult meg 2015 és 2022 között. Az egészségügyi ellátással összefüggő, bejelentendő fertőzések közé tartozók mindegyike 10 ezer betegre vetítve bőven ötven százalék feletti növekedést mutatnak, de találunk olyat is, ami 96 százalékkal emelkedett. Ha 100 ezer ápolási napra vetítve nézik, akkor a 100 százalékot is meghaladhatják.
A fertőzésszám emelkedése ellenére az egészségügyi intézményekben felhasznált összes kézfertőtlenítőszer mennyisége 2021-ben és 2022-ben is csökkent, két év alatt összesen 29 százalékkal. Egy ápolási napra jutó mennyisége 36 százalékkal esett vissza, azt pedig vélhetően az intézményi pénzhiány indokolja.