Kórházi laboratóriumból az álmok világába

A Hetényi Géza kórház kardiológiai laboratóriumában számos nehéz sorssal, türelmetlen beteggel dolgozik. Ám amikor a kórházi hajtásnak vége, egészen más világba csöppen. A festészet jelenti számára a kikapcsolódást, a feltöltődést, a kreativitás kifejeződését – írja a szoljon.hu portálja.

A művészet szeretete még gyermekkoromból ered, sokáig képzőművészeti területre készültem. Nem bánom azonban, hogy végül mégsem így alakult, hiszen az egészségügyben nagyon sok lehetőségem adódik rá, hogy másokért tegyek, segítsek. Az alkotás pedig megmaradt saját örömömre, magam – és remélem, azért mások szórakoztatására is festek. Pogány József festőtől és feleségétől, Zsuzsától tanultam az alapokat, nagyon sok segítséget, támogatást kaptam tőlük annak idején, mint ahogy a későbbiekben Fazekas Magdolnától vagy éppen Verebes Györgytől – idézte fel a kezdeteket V. Tóth Éva.

Számomra a színek, a bennük rejlő számtalan variációs lehetőség, a különféle technikák és stílusok jelentenek izgalmas kihívást. Képeimben az álmok, a képzelet játéka, az idő és a zene visszatérő motívumoknak számítanak, a nőiesség, a harmónia szintén központi témaként szerepel. Fontos számomra a szépség, felfoghatjuk úgy is, hogy egyfajta terápiás célzattal festek. A munkám során állandóan körbevesznek az egészségügyi problémák, a betegséggel, halállal való kényszerű szembesülés. Ebből a világból szakít ki a művészet, hiszen amikor festek, megszűnik számomra a környezetem, a hétköznapokból egészen más világba repít el a képzelet.

V. Tóth Éva festményeiből nemrégiben a Szolnoki Szigligeti Színházban nyílt kiállítás, illetve korábban több tárlatának adott már otthont a Hozam Klub vagy éppen a jászkiséri művelődési ház is. Sőt, megfordultak már művei Budapesten, Bécsben, Kanadában is.