Kórházigazgatók: a kirúgás könnyen ment, a felvétel nehezebb

December végén 24 kórházigazgatótól vált meg a Belügyminisztérium, ám pótlásuk azóta sem történt meg. Úgy tudjuk, van olyan kormányzati elképzelés, amely szerint a megyei intézmények vezetőinek egyéb feladatuk is lesz: ők felelhetnek majd a teljes megyei egészségügy szakmai irányításáért, beleértve a járóbeteg-ellátást is - írja a hang.hu.

Bár a korábbi kormányzati kommunikáció szerint nem az egyes kórházak magas adósságállománya és gazdasági nehézségei indokolták, hogy tavaly decemberben összesen 24 intézmény vezetőjét rúgta ki a Belügyminisztérium, lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy valójában ez, vagyis a nem megfelelőnek ítélt gazdálkodás volt a fő ok. Emlékezetes: 2023 utolsó napjaiban 10 megyei kórház főigazgatóját és 14 városi kórház vezetőjét menesztették alig egy hónappal azt követően, hogy Jenei Zoltán távozni kényszerült az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) főigazgatói székéből.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség februári konferenciáján még arról beszélt, tizenhét kolléga betöltötte a 65 évet, ezért szűnt meg vezetői jogviszonyuk, de nincs közvetlen összefüggés az elbocsátásuk és az adósság felhalmozódása között. További hét vezető menesztése mögött pedig több egyedi ok is meghúzódott, ám ezeket nem részletezte.

Egy magas beosztásban lévő BM-es forrásunktól ugyanakkor arról értesültünk, hogy az érintett intézményvezetőktől azért váltak, mert „indokolatlanul sok” mínuszt termeltek a költségvetés számára. – Voltak olyanok, akiktől sima volt a búcsú, hiszen elérték a nyugdíjkorhatárt, tőlük automatikusan elköszöntek. De akadtak olyanok is, akiktől fegyelmi úton kellett megválni, miután fény derült valamilyen költségelszámolási svindlire – mondta forrásunk.

Megjegyezte: az egészségügyi vezetés is tudja, hogy az intézmények alulfinanszírozottak és az intézményvezetők olykor különböző eszközöket kénytelenek bevetni a fenntarthatóság érdekében, különösen ott, ahol nincsenek olyan szakmák, amelyek némi pluszt hoznának, miközben valahogy ki kellene gazdálkodni a béreket és pluszjuttatásokat. Azaz – vélekedett – a kormány úgy várja el a jogszerű működést, hogy annak feltételeit nem vagy legfeljebb csak részben biztosítja.

A cikkben a következő további részletek olvashatók:

• Miért megy lassan a kórházigazgatók kiválasztása?

• Milyen feladatok várnak rájuk?

• Eddig hányan jelentkeztek a posztokra?

• Milyen további átalakításokra lehet számítani a választások után?