Az orvos- és ápolóhiány a magyar egészségügy számtalan sok baja közül az egyik legkritikusabb.
Kórházaink mindennapi működése szempontjából az emberi erőforrás helyzete vált egyértelműen a legfontosabb kérdéssé. Kelet-Magyarországon azért nincs elég orvos, mert rosszabbak az életkörülmények, a nyugati térségekben pedig Ausztria munkaerőt elszívó hatása erős. Orvosok és ápolók százai vándorolnak távolabbra, nyugatra és északra is a jobb megélhetés reményében – nyilatkozta dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki a soproni Közgazdász Klub meghívott előadójaként érkezett az NYME Közgazdaság-tudományi Karára - tudósított a kisalföld.hu.
Forrásbevonással egybekötött olyan életpályamodell megalkotására van szükség, ami biztos és világos jövőképet nyújt a hazai egészségügy szereplői számára. A problémák súlyára több más szervezettel együtt folyamatosan felhívjuk a képviselők és a kormányzat figyelmét, mert egyes országrészeken és szakterületeken állandósuló krízishelyzettel kell szembenéznünk.
Sikereink mérsékeltek: a központi rezidensrendszer kialakításában, illetve a hatvanmilliárd forintnyi kórház-konszolidációban kezdeményezők voltunk. Ugyanakkor – visszafogottan számolva – legalább évi ötszázmilliárd forinttal többet igényelne a magyar egészségügy működtetése ahhoz, hogy a visegrádi országok színvonalát elérjük.
A fizetéseket legalább másfélszeresre kellene emelni, ami még mindig nem lenne versenyképes bér a nyugati piacon, de többletmotivációt jelentene az itthon maradáshoz – mutatott rá dr. Velkey György.