Kormányzati számmisztika a megugró egészségügyi kiadásokról

Jövőre 2012 milliárd forint jut egészségügyi célokra, ami azt jelenti, hogy a kormány tíz év alatt 915 milliárd forinttal, 76 százalékkal növelte az emberek egészségének megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére fordítható forrásokat - jelentette ki Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn a Fejér megyei Lepsényben egy egészségház avatóján.

Az igazság ennél egy kicsit árnyaltabb: 2010-ben – már az Orbán-kormány által elfogadott zárszámadási törvény szerint 1228 milliárd forintot költött az állam, vagyis a növekedés nem 915, hanem 784 milliárd forint 11 év alatt, ha nem vesszük figyelembe az inflációt. Aggasztóbb képet mutatnak azonban a GDP-adatok: 2010-ben a bruttó hazai termék, a GDP 4,5 százalékát költötte az állam a magyar egészségügyre, ezzel szemben a 2021-ben elköltendő 2021 milliárd forint a GDP 3,9 százaléka - írta a népszava.hu.

Az idei év bizonyos szempontból mégis kivételes lehet, ugyanis a koronavírusjárvány miatt az első fél évben körülbelül 600 milliárd forint plusz áramlott a szférába, így történelmi csúcsra, a GDP öt százalékára ugorhatnak a magyar állam egészségügyi költései. Az elmúlt hetekben kapta meg majdnem minden egészségügyi dolgozó félmillió forintos covid-bónuszát, ami 101 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést, és amelynek szükségességét kevesen vitatják.

Ugyanakkor az első fél évben a kormány 520 milliárd forintot – az éves egészségügyi büdzsé negyedét - költötte el a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre (például védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek vásárlására). Ez a pénz viszont nem a magyar egészségügybe, hanem magyar beszerző cégekhez, illetve jellemzően kínai gyártókhoz került. Ez az összeg a magyar GDP 1-1,1 százaléka, így ezen vitaható beszerzések hatására az idei egészségügyi ráfordítások elérhetik a GDP öt százalékát.

Jövőre a kormány azonban már nem számol az ideihez hasonló keleti eszközbeszerzésekkel, így marad az alulfinanszírozottság a GDP 4 százaléka körüli kiadással. Továbbiak a cikkben