Azok körében, akik koronavírus-fertőzés után nem sokkal kerültek műtőasztalra, a betegséget elkerülőkének a duplája volta halálozási esélye.
Egy műtét sem rizikó nélküli, a sebészek minden egyes beavatkozás előtt mérlegelik az attól várt előnyöket a kockázatokkal összehasonlítva. A koronavírus után megnövekvő szövődmények és esetleges halálozások újabb változókat adnak ehhez a képlethez, írja a MedicalXpress nyomán az Infostart. A Yale Egyetemen ennek tükrében új eljárásrendet vezettek be, melynek része, hogy az elektív műtétekre a koronavírus diagnózisát követően hét héttel kerülhet a leghamarabb sor, amennyiben az eljárás során neuraxiális anesztéziát - azaz spinális vagy epidurális - érzéstelenítést alkalmaznának.
A immunhiányos páciensek, diabéteszes vagy többször kórházi kezelésben részesített betegek esetében ennél is elővigyázatosabbak: esetükben legalább 8-10 hétnek kell eltelnie a diagnózistól műtétig, azokat pedig, akiket intenzív osztályon kezeltek koronavírus-fertőzésük miatt, csak 12 héttel a diagnózist követően műtik leghamarabb. Természetesen sürgős és életmentő műtétek esetében nem alkalmazzák ezt az eljárásrendet.
A döntés hátterében az áll, hogy több, kisebb tanulmány, köztük egy, a Lancetben publikált kutatás szerint is nagyobb veszélynek vannak kitéve azok egy műtét esetén, akik korábban átestek a koronavíruson. Egy nagy nemzetközi kutatás ugyanakkor azt mutatta meg, hogy ha hét hetet várnak a beavatkozás elvégzésével, az alacsonyabb mortalitást eredményez, mintha nem várakoznak.