• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Korrupció a magyar szülészeti ellátórendszerben

Lapszemle 2020.02.03 Forrás: merce.hu
Korrupció a magyar szülészeti ellátórendszerben

A KSH évi 8,3 milliárd forintra, egy TÁRKI-kutatás már 20 évvel ezelőtt is 33 milliárd forint környékén becsülte a hálapénz összegét

A szülészeti hálapénz jelenségéről indított cikksorozatot a mérce.hu, hogy felhívja a figyelmet a problémára és társadalmi hatásaira. Érdekes módon az egészségügynek pont az az egyik legkevésbé átlátható szegmense, amelyben jórészt egészséges emberekkel foglalkoznak: a szülészeti ellátórendszer. Elsőként a hálapénzrendszer kialakulását járták körbe.

A terhesgondozás, szülészeti ellátás során elmosódnak a magán- és az állami finanszírozású szektorok határai, szinte kimondatlan szabállyá válik, hogy a szülés után az orvosnak jár a boríték, de gyakran a szülésznők, csecsemős nővérek is részesülnek hálapénzben. Ez a gyakorlat annak ellenére tartja magát, hogy a magyar nők gyakran számolnak be tiszteletlen bánásmódról, a beleegyezésük nélkül végrehajtott beavatkozásokról.

A hálapénz jövedelmi alapú egyenlőtlenségeket teremt, mivel hatással van az ellátás minőségére: egy 2017-es kutatás szerint azok a nők, akik fogadott orvossal szülnek, és a legtöbb hálapénzt fizetik, nagyobb elégedettségről számolnak be. Másfelől viszont több orvosi beavatkozásban is részesülnek – érdekes módon a szülészetben olyan helyzet alakult ki, amelyben egészségügyi szempontból akár jobban is járhatnak azok, akik nem fogadnak orvost (és nem fizetnek hálapénzt) - írták.

Az Európai Bizottság megbízásából legutóbb 2017-ben jelent meg olyan felmérés az egészségügyi rendszerekben megfigyelhető korrupcióról, amely az Unió összes tagállamára kiterjedt. A beszámolóban ismertetett megjelenési formák közül Magyarországon az egészségügyben keletkező adatok átláthatatlansága, az egészségügyi reformokról való nyilvános kommunikáció hiánya, a hálapénzfizetés, az orvosok kettős praxisai és a közbeszerzések átláthatatlansága a legjellemzőbb.

Mindez, ha az egészségügyi korrupció kiterjedtségét mérjük, európai szinten a negyedik helyre elegendő – csupán Románia, Lettország és Görögország előz meg minket. A hálapénz-fizetésre Magyarországon jellemző, hogy nem csupán a hála kifejezéséről szól. Sokkal inkább egy szolgáltatásért járó fizetség, amely a források és szolgáltatások egyenlőtlen elosztását eredményezi az egészségügyben, betegek közötti egyenlőtlenséget és elégtelen ellátást okozva. Átláthatatlanná teszi az egészségügyi rendszer finanszírozását és csökkenti a rendelkezésre álló, az egyének társadalombiztosítási hozzájárulásából származó források elosztásának hatékonyságát is.

Hálapénz-történelem, Etikai kódex és a valóság a teljes cikkben