A KSH évi 8,3 milliárd forintra, egy TÁRKI-kutatás már 20 évvel ezelőtt is 33 milliárd forint környékén becsülte a hálapénz összegét
A szülészeti hálapénz jelenségéről indított cikksorozatot a mérce.hu, hogy felhívja a figyelmet a problémára és társadalmi hatásaira. Érdekes módon az egészségügynek pont az az egyik legkevésbé átlátható szegmense, amelyben jórészt egészséges emberekkel foglalkoznak: a szülészeti ellátórendszer. Elsőként a hálapénzrendszer kialakulását járták körbe.
A terhesgondozás, szülészeti ellátás során elmosódnak a magán- és az állami finanszírozású szektorok határai, szinte kimondatlan szabállyá válik, hogy a szülés után az orvosnak jár a boríték, de gyakran a szülésznők, csecsemős nővérek is részesülnek hálapénzben. Ez a gyakorlat annak ellenére tartja magát, hogy a magyar nők gyakran számolnak be tiszteletlen bánásmódról, a beleegyezésük nélkül végrehajtott beavatkozásokról.
A hálapénz jövedelmi alapú egyenlőtlenségeket teremt, mivel hatással van az ellátás minőségére: egy 2017-es kutatás szerint azok a nők, akik fogadott orvossal szülnek, és a legtöbb hálapénzt fizetik, nagyobb elégedettségről számolnak be. Másfelől viszont több orvosi beavatkozásban is részesülnek – érdekes módon a szülészetben olyan helyzet alakult ki, amelyben egészségügyi szempontból akár jobban is járhatnak azok, akik nem fogadnak orvost (és nem fizetnek hálapénzt) - írták.
Az Európai Bizottság megbízásából legutóbb 2017-ben jelent meg olyan felmérés az egészségügyi rendszerekben megfigyelhető korrupcióról, amely az Unió összes tagállamára kiterjedt. A beszámolóban ismertetett megjelenési formák közül Magyarországon az egészségügyben keletkező adatok átláthatatlansága, az egészségügyi reformokról való nyilvános kommunikáció hiánya, a hálapénzfizetés, az orvosok kettős praxisai és a közbeszerzések átláthatatlansága a legjellemzőbb.
Mindez, ha az egészségügyi korrupció kiterjedtségét mérjük, európai szinten a negyedik helyre elegendő – csupán Románia, Lettország és Görögország előz meg minket. A hálapénz-fizetésre Magyarországon jellemző, hogy nem csupán a hála kifejezéséről szól. Sokkal inkább egy szolgáltatásért járó fizetség, amely a források és szolgáltatások egyenlőtlen elosztását eredményezi az egészségügyben, betegek közötti egyenlőtlenséget és elégtelen ellátást okozva. Átláthatatlanná teszi az egészségügyi rendszer finanszírozását és csökkenti a rendelkezésre álló, az egyének társadalombiztosítási hozzájárulásából származó források elosztásának hatékonyságát is.
Hálapénz-történelem, Etikai kódex és a valóság a teljes cikkben