Kósa nekimegy az erős orvoslobbinak

Pénz áll a házhoz - e szavakkal jelentette be Kósa Lajos polgármester, a Fidesz ügyvezető alelnöke az egészségügyi dolgozók Semmelweis-napjának debreceni, pénteki rendezvényén elmondott köszöntőbeszédében, hogy - önrésszel együtt - 2,8 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a debreceni Kenézy kórházban. A Debrecen város és Hajdú-Bihar megye közös tulajdonában lévő Egészségügyi Holding Zrt. egyik tagvállalata, a Kenézy Kórház Kft. 2,5 milliárd forintos támogatást nyert egy európai uniós operatív program keretében, ebből 700 milliót építkezésre, 1,7 milliárd forintot pedig műszerbeszerzésre fordítanak.

Kósa Lajos közölte: a fejlesztés lényege azonban nem az építkezés és a géppark korszerűsítése, hanem a struktúraváltás, azaz a helyi járóbeteg-ellátás finanszírozási rendszerének átalakítása. Kósa Lajos szerint erről folyamatos egyeztetést folytatnak a város másik nagy egészségügyi ellátójával, az állami kézben lévő Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumával (DEOEC).

Ennek hátteréről fontos tudni, hogy a debreceni Kenézy Kórház Kft. súlyos anyagi helyzetben van, a cég saját tőkéje 2010-ben mínusz 1,6 milliárd forintra zuhant. A pénzügyi problémák egyik megoldása az lehet, hogy Debrecen városa teljes mértékben átalakítja a helyi járóbeteg-szakellátás rendszerét, azaz a DEOEC klinikáiból átirányítja a betegeket a Kenézybe, így elvonhatja a klinikáktól az ellátásért járó egészségpénztári támogatást. Nem kevés pénzről van szó: a klinikákon az egy betegre jutó egészségpénztári finanszírozás állítólag négyszer akkora összeg, mint amennyi a Kenézy kórházban jut egy betegre.

Kósa Lajos a beszéd után rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: a finanszírozás arányait jelenleg az dönti el, hogy mekkora az egyes egészségügyi dolgozók befolyása a pénzosztásra. Példaként azt mondta: „ha Dél-Alföldön van egy erős belgyógyászprofesszor, akkor a belgyógyászszakma Dél-Alföldön háromszor annyi pénzt kap, mint Észak-Magyarországon, cserébe Észak-Magyarországon erős kardiológus van, ott meg kardiológiára költenek annyit, mint Dél-Alföldön, miközben a betegségmennyiség ugyanannyi".

Leszögezte: vizsgálatokon alapuló adatok támasztják alá, hogy nem az dönti el a finanszírozást, hogy hol milyen betegségek jelentkeznek - ez szerinte csak részben befolyásoló tényező -, hanem az erős intézményi és orvoszakmai lobbi.