Betegségügy

A cikkben „rávilágítanak a leszegényített egészségügyünk egyik jelenségére, arra, hogy a teljesítményvolumen-korlát (TVK) csökkenti az ellátást". Ennek elemei: az egyes szolgáltatások és ellátók finanszírozásának teljes vagy részleges megszüntetése, a várólisták kialakítása, az ellátási képességek csökkenése. Látszólag enyhíti ezt a betegek egészségügytől való elfordulása, amit fokoz a különféle nem orvosi gyógymódok hallgatólagos támogatása.

Az ellátatlan beteg ellenfele nem a kórház, melynek lehetőségeit már nem a tulajdonos, a működtető, még kevésbé a vezetés határozza meg. Az elszámolható teljesítményt, és az elvégezhető műtétek és más gyógymódok számát jogszabályok, és más korlátok között az OEP-szerződés korlátozza. A halasztást elszenvedőknek vitájuk nem a velük közvetlen kapcsolatot tartó kórházi alkalmazottakkal, hanem a gazdaságpolitikával van. És azokkal a közgazdászokkal, akik az egészségügyi járulékot tovább csökkentve támogatnák a vállalkozókat ahelyett, hogy az innovációt, a hozzáadott érték arányának növelését, a fejlődést elősegítő módszereket szorgalmaznák.

Szerinte a betegellátáson az segíthetne, ha kifehérítenék a látszatminimálbért, és megakadályoznák a járulék- és adómentes fekete- és közmunkát. A felügyelet akkor felszólíthatná a kórházakat, hogy ne halasszanak műtéteket, olyanokat, melyeknél a hosszú várólista miatt a betegség előrehaladása rontja az állapotot.

Dr. Kovácsy Zsombor orvos és ügyvéd sem mondhatta, hogy az intézményeknek pénz nélkül is el kell látniuk a betegeket. Ő tudja, hogy ez ugyanúgy lehetetlen, mint jóllakni a kőlevessel.

A volumenkorláton túl úgy lehet ellátást nyújtani, hogy megtakarítunk a többi beteg ellátásáért kapott pénzből - ez az alulfinanszírozás miatt lehetetlen (lehetséges volt), nem kapunk bért, felednénk a selejtpótlást, az épületfenntartást (ez általános).

Van még egy módszer, a veszteség felhalmozása. Ez azonban jogellenes, mivel a büntethető fedezet nélküli kötelezettségvállalás következménye.

A felügyelet a rendszerszintű képviseletre nem volt képes. Azok az orvosok képviselik a beteg érdekeit, akik küzdenek egy tisztességes finanszírozásért. A két malomkő, melyek között betegek és egészségügyiek egyaránt őrlődnek, a magas szintű ellátást vizionáló jogszabályok és protokollok, szemben a minimálellátást sem fedező finanszírozással. Az orvosok egy része e kövek közül menekül.

A betegek számára azonban sem egy felügyelet támogatásával, sem anélkül nincs kiút.