Kötelező oltás: bárki kiesik, problémát jelent

Nagy port kavart az egészségügyi dolgozók körében, hogy szeptember közepéig kötelezően fel kellett venniük a koronavírus elleni oltást, ha meg akarták tartani az állásukat. Sokan az Alkotmánybírósághoz fordultak, több ezren elhagyták az így is óriási humánerőforrás-hiánnyal küszködő egészségügyet. Szeptember 16-án, a határidő lejárta utáni napon még arról lehetett hallani, hogy néhány száz ember eshet ki a kötelező oltás elutasítása miatt az egészségügyi ellátórendszerből, majd október elején már 2-3 ezer emberről beszélt az RTL Klub híradójának Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. Kérdésünkre most Soós azt mondta, pontos számokat ők sem tudnak, a kórházi szférára vonatkozó adatokat az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) tudhatja, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) lehetnek erre vonatkozóan adatok, de a szakszervezet csak a kollégák visszajelzéseiből tud következtetéseket levonni. Azok alapján az látszik, hogy a kisebb intézményekből átlagosan 8-10 kolléga távozik, a nagyobbakból több; a szakszervezetnél hallottak olyan intézményről is, ahonnan 80-an jönnek el - írta a magyarnarancs.hu.

Ha az állami és önkormányzati intézményeket vesszük, melyek száma összesen körülbelül 270-re tehető, a 2-3 ezer távozó munkatárs reális szám.

Megerősítette ezt Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is. Azt mondja, ha csak az egészségügyben dolgozó 140-150 ezer munkavállaló (ebben benne vannak a műszaki-gazdasági területen dolgozók is) 2-3 százalékának mond fel a munkáltató, az is 3-4 ezer embert jelent. Pontos számot ők sem tudnak, de a kamarához eljutott jelzések alapján elmondható, hogy az egészségügyben dolgozó nem egészségügyi végzettségű dolgozóknál (akik nagyjából 15-18 ezren lehetnek) nagyobb a vakcina elutasítottsága, mint a betegágy mellett dolgozóknál. Ide tartoznak például az irodai, mosodai, konyhai dolgozók, a karbantartók, takarítók, beteghordók.

Balogh szerint az is probléma, hogy az egészségügyi intézmények nem kaptak egyértelmű útmutatást a szabály betartatására, így különféle megoldásokkal élnek: van, ahol azok az egészségügyi dolgozók, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen és még van ellenanyagszintjük, egyelőre oltás nélkül is maradhatnak, van, ahol ez nem működik és csak az oltás ellenében maradhatnak állományban. A szeptember 15-i határidő után ráadásul az intézmények élhettek azzal a lehetőséggel is, hogy nem egyből küldik el a nem oltott alkalmazottakat, hanem felszólítják őket, akár többször is. Így nagyjából október közepéig el lehetett húzni a kötelező oltás beadását, a hónap közepétől azonban már érezteti hatását a rendelkezés: az egyébként is szakemberhiányos egészségügyben még néhány ezer emberrel kevesebben dolgoznak.

„Bárki kiesik, problémát jelent – mondja Balogh Zoltán. – Ha egy szakács kiesik egy konyhából, ha nyolcból négy betegszállító, vagy tíz munkaügyisből nyolc elhagyja az egészségügyet, legalább akkora baj, mintha százból kiesik öt-tíz ápoló. És az sem mindegy, hogy honnan megy el mennyi ember. Ha ugyanis az az öt-tíz ápoló mind egy osztályról távozik, már nagyon nehéz pótolni.” A távozók közül sokan elhagyják az egészségügyet; aki tud, elmegy külföldre, de hallottunk olyat is, hogy nem minden magánszolgáltatónál követelik meg jelenleg a kötelező oltást, illetve azoknál sem feltétlenül, akik bérnővérként dolgoznak.

A Magyar Orvosok Szakszervezetéhez (MOSZ) eljutott visszajelzések alapján az orvosok körében tömegesen nem volt jellemző a vakcina elutasítása. Hallottak ugyan olyan nyugdíjaskorú orvosról, aki ezért elhagyta a szakmát, de nem tudnak sok ilyen esetről. Egy budapesti kórház orvosával beszélgetve megtudtuk, hogy az osztályukon minden orvos felvette az oltást, amint lehetett, az ápolók közül voltak néhányan, akik egy ideig hezitáltak, de végül mindenki beoltatta magát. „Persze ettől még van emberhiány, de összességében az oltásellenesség nálunk nem rontott tovább a dolgon.”  További részletek a teljes cikkben