Következmények nélküli jogsértések az egészségügyben

Miközben egyre-másra érkeznek a felháborodott betegek történetei a sürgősségi betegellátó osztályokról, mindenki tisztában van az ott dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók heroikus munkájával. A Társaság a Szabadságjogokért véleménye szerint a sürgősségi osztályokon nemcsak a betegek, hanem az orvosok, ápolók jogai is rendszerszinten sérülnek. Akik jobban elmélyülnek a probléma megértésében, azt is pontosan tudják, hogy a sürgősségi betegellátás problémái túlmutatnak ezeken az osztályokon - írta a medicalonline.hu-n Asbóth Márton, a TASZ magánszféra projektjének vezetője.

Mint írta, sorra véve a betegek leggyakoribb panaszait, egyértelmű kép rajzolódik ki: a legtöbben a tájékoztatás hiányát, a bizonytalanságot sorolják az első helyre. Ironikus módon az egészségügyi törvény épp e körben a legrészletesebb, pontosan meghatározza, hogy a betegnek milyen részjogosultságai vannak a tájékoztatáshoz való jogon belül. A sürgősségi betegellátásban azonban még fontosabb, hogy a betegnek joga van tájékoztatást kapni a javasolt vizsgálatokról és azok elvégzésének tervezett időpontjairól, vagyis el kell mondani, hogy várhatóan mikor fogják megvizsgálni, ellátni. Úgy tapasztaljuk, ez a tájékoztatás nagyon gyakran hiányzik, noha a törvény természetesen nem azt várja el, hogy percre pontosan megjósolják az ellátás időpontját. De a sürgősségiken sokszor sérül az emberi méltósághoz, az adatvédelemhez való jog is. A TASZ álláspontja szerint e jogsértések legfőbb oka az, hogy az orvosok, ápolók időhiánnyal, a munkafeltételek hiányával küzdenek, ami nem teszi lehetővé a jogszerű ellátást. Azaz az egészségügyi dolgozók maguk is jogsértések áldozatai.

A kérdésre, - Miért nem a fenntartót / az államot perli be a TASZ azért, mert nem biztosítja a szükséges feltételeket? - egyszerű a magyarázat: azért, mert erre nincs lehetőség. A jogszabály által előírt minimumfeltételek betartatása a népegészségügyi hatóság feladata. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a hatóság nem végzi megfelelően a dolgát: elnézi a hiányosságokat, nem lép fel a kellő erővel a jogsértésekkel szemben. Csakis a hatóság tudná közvetlenül kikényszeríteni, hogy az egészségügyi ellátórendszer jogszerűen működjön. Nem az a cél, hogy az intézményeknek bírságok összegeit kelljen kigazdálkodniuk vagy a bezárás fenyegetésével kelljen szembenézniük, hanem az, hogy a jogsértésekhez következmény járuljon. Amíg ez nincs így, addig az intézményeket senki nem kényszeríti arra, hogy minden jogi feltételnek megfeleljenek. Mivel tehát az állami hatóság nem teszi a dolgát, úgy gondoljuk, hogy a polgárok és az egészségügyi dolgozók érdekében fellépve, ha jogi kerülőutakon is, de a mi dolgunk, hogy kimondassuk: jogsértő, hogy az egészségügy számos esetben nem felel meg a minimális jogszabályi elvárásoknak sem. További kérdések - további válaszok a teljes cikkben.