• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Közelebb az Alzheimer-kór gyógyszeréhez

Lapszemle Forrás: inforadio.hu

A kutatás célja olyan fehérjéket, mechanizmusokat keresni, amelyekre később gyógyszert lehet készíteni.

Egy lépéssel közelebb kerültek magyar kutatók a demencia és az Alzheimer-kór gyógyításához. A Magyar Tudományos Akadémia Szerves Kémiai Intézetében az asztrocita nevű sejttípus szerepét kutatva az idegrendszer működésével kapcsolatos alapvető felfedezést tettek - mondta az InfoRádióban Héja Lászlót, a kutatócsoport vezetője.

Az asztrociták az idegrendszer legnagyobb számban jelenlévő sejttípusai, a szakemberek sokáig úgy gondolták, nincs igazán komoly szerepük, elsősorban az idegsejtek, a neuronok életben tartásáról gondoskodnak – mondta el az MTA Funkcionális Farmakológiai Kutatócsoportjának vezetője. Az utóbbi húsz évben egyre több olyan funkciót fedeztek fel, amelyek arra utalnak, hogy képesek a neuronok aktivitását befolyásolni – tette hozzá Héja László.

„A fizikailag nem összekapcsolódó neuronokkal ellentétben az asztrociák nagy hálózatba kapcsolódnak, ezért könnyen szinkronizált aktivitás alakul ki köztük. Mi azzal foglalkoztunk, hogy ezt át tudják-e adni a neuronoknak."

A kutatócsoport vezetője elmondta, eredetileg a memória rögzülésének mechanizmusát akarták vizsgálni. Ebben nagyon fontos szerepet játszik a lassúhullámú aktivitás, aminek hatására a rövid távú memóriában tárolt nyomok az agy hippokampusz régiójából valamilyen módon átkerülnek az agykéregbe és ott úgy tárolódnak, hogy azok később is felidézhetőek legyenek – mondta Héja László.

„Az átkerülés mechanizmusa nem igazán ismert, de az teljesen bizonyos, hogy a lassúhullámú alvás kiemelkedő szerepet játszik benne. Az ismert ugyanis, hogy ha ennek a fázisnak a mennyiségét csökkentjük, romlik a memória, valamint az is, hogy a csökkenése az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának egyik legkorábbi jele."

...

Héja László kiemelte, a kutatás célja olyan fehérjéket, mechanizmusokat keresni, amelyekre később gyógyszert lehet készíteni.

További részletek a weboldalon.