Törekszem a harmóniára, és alapvetően, igen, lehet mondani, hogy nyugodt és derűs ember vagyok…
Az ő nevéhez fűződik az első sikeres tüdőtranszplantáció Magyarországon. Ez az egyik – ha nem egyenesen a – legnehezebb műtét, ezért is óriási a jelentősége. A beteg köszöni, jól van. És vajon az orvos? - tette fel a kérdést dr. Lang Györgynek interjújában a Nők Lapja.
– Rendezettnek, nyugodtnak, harmonikusnak tűnik. Mindig ilyen?
– Gyanítom, hogy ha a feleségemet kérdezné, véleményesebb lenne a válasz. Ahogyan azzal sem ért feltétlenül egyet, amikor olykor mások kiegyensúlyozott emberként emlegetnek. Akkor itthon miért nem vagy ilyen?! – szokta feltenni a kérdést, nem teljesen alaptalanul. De néhány műtősnő is volt már abban a helyzetben, hogy megtapasztalja, hogy nem mindig van ez így. Hogy válaszoljak a kérdésre: törekszem a harmóniára, és alapvetően, igen, lehet mondani, hogy nyugodt és derűs ember vagyok…
– Mit gondol, mitől függ ez? Hogy ki lesz nyugodt, ki pedig izgága? Hozzuk, látjuk, elsajátítjuk?
– Általánosságban nem tudok erről mit mondani. Tény, hogy apám nagyon békés, kiegyensúlyozott ember volt. Alig láttam haragra gyúlni. Ha mégis, akkor annak súlya volt. Talán innen eredhet, ezt érzékeltem… Ugyanakkor például sok dologban pedig inkább lázadtam. Hosszú hajat hordtam, holott ez nem tetszett neki. Meg jártam síelni, erre azt mondta, hogy az úri huncutság, és semmi értelme. Nem értette, hogy mi lehet ebben a jó. Mi értelme?
– És minek volt számára értelme?
– Apám amolyan természetközeli emberként gyakran vitt minket kirándulni. Barangolni egy erdőben, annak van értelme, csúszkálni egy hegyoldalról, annak nincs. Kaszálni, vagy fát aprítani, annak van, passzióból sportolni, annak nincs. Az öcsémmel jártunk sziklát mászni, ezzel sem volt kibékülve. Minek kell oda a csúcsra felkapaszkodni? Nem tudott mit kezdeni ezzel.
A teljes interjú a Nők Lapja 2016/9. számában.