Központi Pertámogatási Rendszert hoznak létre

Segítséget kapnak a kórházak a műhiba- és más kártérítési pereik menedzseléséhez – erről Répássy Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság igazgatója beszélt a Magyar Kórházszövetség XXXVII. Kongresszusán Mátraházán szerdán. 2024 végén 288 műhiba, 50 munkajogi és 37 egyéb ügy miatt perelték az OKFÖ hivatala által irányított ellátókat. Ha a bíróság ezekben az ügyekben már holnap ítéletet hozna az azt jelentené, egy összegben 11 milliárd forintot kellene kifizetni, illetve a jogerős ítéletek elmarasztalóak lennének, további több mint 10 milliárd forintot járadékként is ott lenne a számla végén. A legtöbb műhibaper a ortopéd sebészetet, a sürgősségi ellátást, illetve szülészet-nőgyógyászatot érinti, írja a nepszava.hu. 

Arról pedig már Révész János országos kórházi főigazgató beszélt, hogy mindeddig vakok voltak, mert előfordult, hogy csak akkor értesültek egy-egy zajló jogvitáról, amikor a pervesztes intézmény a kár kifizetéséhez kéri a támogatást.

Répássy Árpád bejelentette, hogy hamarosan megkezdi működését az úgynevezett Központi Pertámogatási Rendszer az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül. A szervezetet a 30 millió forint perértéket meghaladó jogviták és egyes speciális perek kezelésére hozzák létre május 31-ével és amely a kezdetektől fogja kísérni ezeket az ügyeket, „jó egyezségre és nyertességre” törekedve. Feladata lesz egy országos adatbázis működtetése, valamint az ellátók segítése, hogy azok „kicsit jobban és az eddigieknél eredményesebben kezeljék” a műhiba és egyéb pereiket. 2024-ben – részletezte Répássy Árpád – 45 megállapodás született, a kórházaknak összesen 150 millió forintot kellett kifizetniük. Kártérítési és sérelemdíjra tavalyig évente összesen 1,4-1,6 milliárd forintot kellett költeniük, de az összeg emelkedni kezdett, ekkor ugyanis a korábbinál lényegesen magasabb összegben állapították meg a perköltségekre kiszabható díjakat.

Az igazgató szerint nem az a céljuk, hogy a bíróságokon többet nyerjenek. Mint mondta, vannak perek, amelyeket egész egyszerűen nem lehet megnyerni és vannak olyanok is, amit nem is szabad megnyerni. Az utóbbiaknál annyit kell elérni, hogy azok meg se induljanak, inkább szülessen meg egy egyezség a pácienssel. Az úgynevezett Központi Pertámogatási Rendszer (KPTR) az OKDŐ-n belül jön létre.

További részletek a nepszava.hu-n. 

A Digitálisan tervezhető létszámgazdálkodásról is ír a MedicalOnline.

Objektivitás, mérhetőség, matematikai modell – ezekre helyezték a hangsúlyt az elmúlt években az OKFŐ-nél annak érdekében, hogy javítsák az intézményirányítási folyamatokat.

Egy évvel ezelőtt még nem tudtuk volna megmondani, hány orvosnak kellene dolgoznia egy fekvőbeteg-ellátónál, ahogyan azt sem, melyek a „jó” kórházak és melyek azok, amelyek fejlesztést igényelnek akár munkaerőben, akár tudásmenedzsmentben – utalt a kongresszus fenntartói fórumán elhangzó előadásokra Révész János, aki szerint „belső szakmai igény, hogy ezekre a kérdésekre tudjunk válaszolni”..

Nemcsak az országos, hanem a megyei humánerőforrás-ellátottság és leterheltség adatai is láthatók az új rendszerben, a melynek élesítése akkor valósulhat meg, ha megjelennek az új szakmai minimumfeltételek – mutatta be az egészségügyi létszámgazdálkodást támogató rendszert Balogh Csaba főtanácsadó. Elmondta azt is, minimumfeltételek híján egyelőre csak a kórházak által szolgáltatott, a működéshez szükséges létszámadatokkal tudtak dolgozni, azonban megvizsgálva az orvosok és a szakápolók leterheltségét, úgy országosan, mint megyeileg is nagy heterogenitást tapasztaltak, nem feltétlenül akkora a leterheltség és a létszámhiány, mint azt prognosztizálták. Elismerte ugyanakkor, hogy egyes helyeken valóban kritikus a helyzet. A rendszeresített (engedélyezett) létszámkeretekről egyelőre nem született döntés, de azt egy korrekciós eljárást követően határozzák majd meg, így várhatóan eltér majd a betölthető létszámkeret adatoktól. Ám az országos átlagot biztosan megkapják a fekvőbeteg ellátók. Balogh Csaba úgy vélte, a rendszer 2026. I. negyedévében élesedhet, amikorra az állománytáblát is informatikai felületre helyezik majd át.  Jelezte azt is, hogy ott feladatot el tudják látni működést biztosító létszám ez.

Minősített szolgáltatók

Közel egy éve zajlik az OKFŐ-intézmények, valamint a négy klinikai központ minőségértékelése, amelynek eddigi tapasztalatairól Rácz Klára, a főigazgatóság minőségirányítási irodájának vezetője számolt be a kongresszuson. A szolgáltatókat 59, évente felülvizsgált és frissített indikátor mentén értékelik, vizsgálva többek között a pénzügyi és humánerőforrás-gazdálkodást, a kutatásokat, és a klinikai auditokat. A minőségértékelés lehetővé teszi az azonos csoportba tartozó intézmények – pl. klinikai központok, irányító kórházak, országos gyógyintézetek, szakkórházak – összehasonlítását, egyúttal – anonimizálva az adatokat – a szolgáltatók számára is visszajelzik, hogy hol állnak a többiekhez képest. Mindez a kórházmenedzsment számára megmutatja, melyek azok a területek, ahol jól teljesítenek, és hol lenne szükség a folyamatok, eljárásrendek vagy a tudásbázis javítására, erősítésére.

Az indikátorok között számos olyan található, amely nemcsak a kórház értékelésében jelent plusz pontot, de a betegellátásban vagy a gazdálkodásban is ösztönzőként hat – magyarázta az irodavezető, példaként említve a magasabb pontértéket jelentő szervdonációs aktivitást, vagy éppen a Magyar Államkincstár által kiszabott bírságot, ami lefelé húzza az értékelést.

További részletek a medicalonline-on. 

Kevés a centrum, több beavatkozásra lenne szükség, írja az economx.hu. 

Előadást tartott a konferencián Vesztergom Dóra, az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának volt vezetője is, aki február végén távozott az igazgatóságról. Előadásában elmondta, hogy az elmúlt években letették a meddőségi ellátórendszer alapjait, a kezelések nyomán a nemzetközileg meghatározott kumulatív élveszületési ráta a korábbi 18,5 százalékról 2025-ben várhatóan 20,5 százalékra, jövőre a tervek szerint 24,5 százalékra nő. Világszerte minden hatodik nő és minden hatodik férfi meddő.

Magyarországon évente 30 ezer lombikkal kapcsolatos beavatkozásra lenne szükség, tavaly pedig 17 ezer volt.

Amikor megkapta a feladatot, akkor már a meddőségi ellátások az állami ellátórendszerhez tartoztak. Nagy területi egyenlőtlenségek vannak, egyes régiókban messze vannak a szakambulanciák, valamint humánerőforrás gondok is gondot okoznak. Sok minden változott, kialakították az Európai Unió elvárásainak megfelelő irányelveket, megalkották a jogi feltételeket, és a finanszírozást is ehhez igazították.

Az IVF kezeléseknek köszönhetően 2023-ban 14 155 lombik beavatkozás történt, 2024-ben pedig 17 857. Tavaly az újszülöttek 3,2 százaléka lombik beavatkozásból született, 2023-ban 3,06 százalék, 2021-ben pedig 2,38 százalék, sorolta az adatokat Vesztergom Dóra. 

A pihenő idő fontosabb, mint a fizetés

Több tízezer kolléga hiányzik a szakápolói rendszerből, jelentős a létszámhiány – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a konferencián. 

Nem a fizetés számít a szakdolgozóknak, hanem hogy legyen elég pihenőidő. Nem emberre van szükség a vaságyak mellé, hanem szívre, lélekre és tudás kell a betegeknek. Kampányra lenne szükség, hogy a fiatal generációt megszólítsák. Fontos az ápolói terhek csökkentése is – sorolta a problémákat Balogh Zoltán. A tavaly bevezetett sávos bértáblát pedig felül kell vizsgálni, hogy legyen jövőképe az ápolóknak, életpálya modellekre van szükség, mondta a MESZK elnöke.  

További részletek az economx.hu-n.